Latin nyelvtan - A latin nyelvről

Összeállította: Kovács J. László dr.

A latin nyelvről

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágába, azon belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozik. Közeli rokonai az oszk és az umber nyelvek voltak. Hatott rá az etruszk nyelv is, ennek mértékéről nincsenek ismeretek.

A latin nyelv az ókori Itália Latium nevű tartományának nyelve volt. A Római Birodalom terjeszkedésével az ókor-középkor idejében az egész mediterrán térségben elterjedt, s annak hivatalos nyelvévé vált. A mai újlatin nyelv az egyes provinciákban elkülönült beszélt változatokból (vulgáris, azaz népi latin) alakult ki.

A latin nyelvtörténet periódusai:

- időszámításunk előtt 100-ig az archaikus latinság kora,

- időszámításunk 476. évéig a klasszikus latinság kora,

- a XV. századig pedig a késő-, illetve középlatinság kora tartott.

A XV. század és 1844 között Magyarországon is hivatalos nyelv volt a latin.

A neolatin nyelveket ma mintegy 850 millió anyanyelvi beszélő, az emberiség 15%-a használja világszerte (olasz, spanyol, portugál, francia, román).

Sok latin származású szó (főként nemzetközi szó) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban – ahol a francia közvetítésével a latinból származó szavak aránya szélsőségesen magas. A ma használatos angol, magyar, stb. szókincs fele (általában az elvont fogalmak) is latin származásúak. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük. Közéjük tartozik a "persze" (latin per se intellegitur "magától értetődik") és még számos egyéb.

A latin nyelv a mai napig a római katolikus egyház hivatalos nyelve, így a Vatikán állam hivatalos nyelve. A latint a göröggel egyetemben az élőlények rendszertani elnevezésére és a nemzetközi orvosi szaknyelvben használjuk. De nem nélkülözi a jogtudomány sem, ezen kívül a közszókincs sem.

Magyarország irodalmát a "deák" nyelv jelentősen meghatározta. A középkori latin nyelvű egyházi legendák (pl. Szent István egyes legendái), kódexek, királyi dekrétumok (pl. Aranybulla), gesták (pl. Gesta Hungarorum), a humanista költészet (Janus Pannonius) és Mátyás király corvinái, a protestáns drámák (pl. Lackner Kristóf, Ladiver Illés, Andreas Sartorius), a magyarországi kultúra fontos részét alkotja.

1844-ben a latin államnyelvet Magyarországon felváltotta a magyar nyelv.

Mint a legtöbb weboldal, a DictZone.com is használ sütiket.
A sütik segítenek minket a szolgáltatás fenntartásában (reklámokkal), fejlesztésében (statisztikákkal), és a jobb felhasználói élményben.

Rendben
Adatvédelem/beállítások