Összeállította: Kovács J. László dr.
Mutatónévmás
A mutató névmás (pronomen demonstrativum)
A mutató névmás a tág értelemben vett nyelvtani tárgyra utal és azt helyettesíti. Kifejezi a beszélőnek a tárgyhoz való térbeli, időbeli viszonyulását, utalva ennek közelségére, távolságára.
A mutató névmások declinatiója a névmási declinatiót követi; ez hasonló az I. és II. declinatios melléknevekhez.
| Singularis | Nominativus | hic, haec, hoc (ez) |
| | iste, -a, -ud (az) |
| | ipse, -a,-um (maga) |
| Accusativus | hunc, hanc, hoc (ezt) |
| | istum, -am, -ud (azt) |
| | ipsum, -am, -um (magát) |
| Genitivus | huius, hujus (ezé) |
| | istius (azé) |
| | ipsius (magáé) |
| Dativus | huic (ennek); |
| | isti (annak) |
| | ipsi (magának) |
| Ablativus | hoc, hac, hoc (ettől); |
| | isto, -a, -o (attól) |
| | ipso, -a, -o (magától) |
| Pluralis | Nominativus | hi, hae, haec (ezek) |
| | isti, -ae, -a (azok) |
| | ipsi, -ae, -a (maguk) |
| Accusativus | hos, has, haec (ezeket) |
| | istos, -as, -a (azokat) |
| | ipsos, -as, -a (magukat) |
| Genitivus | horum, harum, horum (ezeké) |
| | istorum, istarum, istorum (azoké) |
| | ipsorum, -arum, ipsorum (maguké) |
| Dativus | his (ezeknek) |
| | istis (azoknak) |
| | ipsis (maguknak) |
| Ablativus | his (ezektől) |
| | istis (azoktól) |
| | ipsis (maguktól) |
Egyéb gyakori mutató névmások:
idem, eadem, idem (ugyanaz)
is, ea, id (ugyanaz)
Hic egyes alakjai
-ce szótaggal megtoldva is előfordulnak; iste és ille egyes alakjai
-c-vel megtoldva: istaec, illoc; illa, illi, illos régi alakjai: olla, olli, ollos.
Használatuk:
Ha az alany mutató- (, vagy kérdő) névmás, akkor az alany veszi fel az állítmánykiegészítő főnév nemét: haec (nem hoc!) est mea sententia (ez az én véleményem).
A "hogy"-kötőszóval kezdődő mondat gyakran egy, a főmondatban levő mutató névmás kifejtését adja. Ennél "quod"-dal fordítjuk: id (illud, id), quod … az a körülmény, hogy …;
inde (ex eo), quod … (abból, hogy …); in eo, quod … (abban, hogy …); pro eo, quod … (ahhoz képest, hogy …); propterea (ideo), quod … (azért, hogy …).
A harmadik személyű névmások gyanánt mutatónévmásokat (
is, ea, id -
az, ő) használ a latin.