Latin nyelvtan - Imperativus

Összeállította: Kovács J. László dr.

Imperativus

Imperativus


Az imperativus felszólítóforma,felszólító mód (modus imperativus), amelyet akkor használunk, ha valakinek megmondjuk, felszólítjuk, hogy mit csináljon: accinge te operi! (fogj hozzá!, rajta!); cave canem! (vigyázz, a kutya harap!)
coni I.coni II.coni. III/1.coni. III/2.coni. IV.
vocarehabereregerecapereaudire
Singularisvoca!habe!rege!cape!audi!
Pluralisvocate!habete!regite!capit!eaudite!

dico, duco, facio, fero imperativusai: dic, duc, fac, fer; de facio összetételeiben: confice, perfice

Használata:

Az imperativus praesens (ama, amate, amare, amamini) személyhez intézett egy esetre szóló parancs kifejezésére; az imperativus futuri törvényekben állandóan érvényes parancsok kifejezésére: consulibus salus publica suprema lex esto (a consuloknak legyen az állam jóléte a legfőbb törvény).