Összeállította: Kovács J. László dr.
Imperativus
Imperativus
Az imperativus felszólítóforma,felszólító mód (modus imperativus), amelyet akkor használunk, ha valakinek megmondjuk, felszólítjuk, hogy mit csináljon: accinge te operi! (fogj hozzá!, rajta!); cave canem! (vigyázz, a kutya harap!)
| coni I. | coni II. | coni. III/1. | coni. III/2. | coni. IV. |
| vocare | habere | regere | capere | audire |
| Singularis | voca! | habe! | rege! | cape! | audi! |
| Pluralis | vocate! | habete! | regite! | capit!e | audite! |
dico, duco, facio, fero imperativusai: dic, duc, fac, fer; de facio összetételeiben: confice, perfice
Használata:
Az
imperativus praesens (ama, amate, amare, amamini) személyhez intézett egy esetre szóló parancs kifejezésére; az
imperativus futuri törvényekben állandóan érvényes parancsok kifejezésére: consulibus salus publica suprema lex esto (a consuloknak legyen az állam jóléte a legfőbb törvény).