Svéd | Magyar |
---|---|
stöt [~en, ~ar] substantiv | áramütés◼◼◼főnév ütés◼◼◼főnév sokk◼◼◻főnév rázkódás◼◼◻főnév ütődés◼◼◻főnév lökés◼◼◻főnév csapás◼◼◻főnév döfés◼◻◻főnév |
stöta [stötte stött] verb | találkozik◼◼◼ige sért◼◼◻ige üt◼◼◻ige belebotlik◼◼◻ige nyom◼◼◻ige kikezd◼◼◻ige tör◼◼◻ige flörtöl◼◼◻ige lök◼◻◻ige szúr◼◻◻ige megtör◼◻◻ige döf◼◻◻ige meglök◼◻◻ige bánt◼◻◻ige zúz◼◻◻ige beüt◼◻◻ige űz◼◻◻ige tol◼◻◻ige zötykölődikige |
stöta på | talál◼◼◼ találkozik◼◼◼ akad◼◼◻ találkozás◼◼◻ szembesül◼◼◻ belebotlik◼◻◻ rábukkan◼◻◻ |
stöta på någon | |
stöta till | |
stöta ut | elindul◼◼◼ ellök◼◼◼ |
stötande adjektiv | sértő◼◼◼melléknév |