Farsangi karneválok Európában

DictZone

Farsangi karneválok Európában

A farsang a keresztény kultúrkör egyik jelentős időszakát öleli fel. Vízkereszt napján, vagyis január 6-án kezdődik, és a nagyböjt előtti húshagyó kedden ér véget. Bár vallásos ünnepnek tekinthető, mégis alapvetően a néphagyomány elemei jelennek meg benne. A keresztény egyház a tavaszköszöntő ősi pogány szokásokra építette fel a saját liturgiáját.

Ebben a bejegyzésünkben megmutatjuk, hogyan ünneplik a farsangot Európa különböző pontjain.

Olaszország

Állítólag Itáliában az egyház hosszú időn keresztül próbálta betiltani a farsangi pogány hagyományokat, ám minden igyekezete sikertelen volt. A leghíresebb olasz karnevált Velencében rendezik meg. A Carnevale di Venezia első említése 1268-ból származik.

A későbbi írásos emlékek tanúsága szerint az évszázadok alatt több olyan törvény is született, amely korlátozni igyekezett a rendbontó felvonulást, megtiltva például a maszkok viselését. Ugyanakkor a karnevál a hosszabb-rövidebb szünetek után mindig újraéledt. Mára pedig már világhírűvé vált, így a Föld számos országából érkeznek látogatók. Velence a 18. századtól viseli a karneválok városa címet.

Németország

Az első írásban is feljegyzett karnevált Speyerben tartották 1296-ban. Napjainkban a kölni, a mainzi, valamint a düsseldorfi felvonulások a legjelentősebbek. Kölnben a mulattságok csúcspontját a Rózsák hétfője, illetve az aznapi 6 kilométeres városi séta a Rosenmotagszug jelenti. Ennek minden évben sajátos jelszót adnak. A tavalyi így hangzott:

A nyelvünk a mi hazánk

A menethez tartozó kocsikról több tonnányi édességet szórnak a bámészkodók közé, ezért az édesszájúak igazi Mekkaként tekintenek a felvonulásra. A Rózsák Hétfője munkaszüneti nap, tehát aki teheti, az utcákon van ilyenkor. Mainzban ezen a hétfőn katonai egyenruhába bújnak a fesztivál résztvevői, a közönséget pedig zenekarok és mutatványosok szórakoztatják.

A kölni Rosenmotagszug felvonulói (kép forrása: Wikipédia)

Németország egyes részein a Farsang alatt furcsa maszkokat viselő emberek járják az utcákat. Őket többféle elnevezéssel is szokták illetni, ilyen szó például a Mummenschanz. A maszkok általában fából készülnek, és családon belül hagyományozódnak tovább.

Hollandia

Hollandiában a farsangi karnevált Vastenavondnak hívják. Ilyenkor a városokban, más országokhoz hasonlóan felvonulásokat tartanak. A középkorban ezeknek még főleg pogány vonásai voltak, az ősi szokások adaptálódtak bennük.

A reformáció után a karneválok szinte teljesen eltűntek, és csak a 19. században sikerült újraéledniük a déli, katolikus tartományokban. Az 1900-as években a holland felvonulásokra nagy hatást gyakoroltak az olasz, valamint a német hagyományok.

A városokban a farsangi karneválok központi figurája a Karnevál Hercege, akit minden évben november 11-én 11 óra 11 perckor választanak meg. A herceg gyakorlatilag egyfajta ceremóniamester, aki a hangulatért felelős. A polgármestertől rövid időre jelképesen megkapja a város irányításának jogait is. Az utcai karneválon ma már a legkülönfélébb jelmezekkel találkozhatunk. A vegyes társaságban vannak szuperhősök, mesei alakok és kivehetetlen figurák is.

Finnország

Finnországban a Farsang utolsó napjához, vagyis a Húshagyó keddhez kötődik a legtöbb népszokás. Ezt a napot Laskainen ünnepének is nevezik, amelyben keresztény és pogány hagyományok egyaránt fellelhetők.

A régi időkben ez egy ősi parasztünnep volt, amikor az emberek korán befejezték a munkát, hogy még világosban szaunázni indulhassanak. Mivel kezdődött a böjt, ezen a napon még jó zsíros ételekkel töltötték fel magukat, többek között disznó csülköt, valamint fejet fogyasztottak. A laktató finomságok után a nyomokat nem törölhették le a szájukról, ugyanis a hiedelem szerint a zsírfoltokkal tudják a disznók hízékonyságát serkenteni.

Laskainen napjához egy másik különös szokás is fűződik. A finnek ekkor felmásztak a közeli dombra, ahonnan leszánkóztak a szánkóikkal. Minél messzebbre értek a szánnal, annál nagyobbra nőhetett a len nyáron.