Érdekességek a finn nyelvről

DictZone

Érdekességek a finn nyelvről

A finn nyelv (soumi) az uráli nyelvcsaládon belül a balti-finn ág egyik jelentős képviselője. A legközelebbi nyelvrokona az észt, aminek köszönhetően a két nemzet tagjai könnyedén megértik egymást. Az anyaországon kívül Svédországban él a legtöbb finn, ahol a finn nyelv hivatalos kisebbségi nyelv.

Ebben a bejegyzésünkben a finn nyelv történetéről, illetve a hozzá kapcsolódó érdekességekről olvashattok részletesebben. A számotokra ismeretlen kifejezéseknek pedig a DictZone finn-magyar szótár segítségével nézhettek utána.

Az első írásos emlék

Bár ma is vannak olyan szavak a finn nyelvben, amelyek valószínűleg több ezer évvel ezelőtt keletkeztek, az első írásos emlék csupán a 13. századból származik. A különlegessége, hogy nyírfakéregre vésték, és nem Finnország területéről, hanem az oroszországi Novgorodból került elő. A szöveget az egyik keleti finn dialektusban jegyezték fel, mégpedig cirill betűk használatával.

A finn ábécé valójában nem is finn teljesen

A finn ábécé 29 betűje között akadnak nem latin, hanem speciális svéd karakterek is. Ez talán annyira nem is meglepő, tudva, hogy a két ország évszázadok óta milyen szoros kapcsolatban áll egymással. A svédektől átvett betűk a következőképpen néznek ki:

Érdekesség még, hogy a w-t ritkán használják, leginkább az idegen szavakban jelenik meg.

A legelső finn irodalmi mű

A finn nyelv irodalmi fejlődése a 16. században indult el, amikor Mikola Agricola református püspök szorgalmazva az anyanyelviséget, lefordította az Újszövetséget. Az első finn nyelvű irodalmi alkotás megszületéséig azonban még néhány száz évet várni kellett. Az író, Aleksis Kivi 1870-ben adta ki Hét testvér című regényét. A könyvet egy olyan műnek tekintik, amely utat nyitott a finn irodalom, és közvetett módon a nemzeti öntudatra ébredés előtt.

Finnország nyelvi sajátosságai

Finnországban a lakosok csupán 90%-ának anyanyelve a finn. Emellett olyan kisebbségi nyelveket is beszélnek az országban, mint például a finnel rokonságban álló, karjalai nyelv. Ezt leginkább az orosz fennhatóság alatt álló Karjalai Köztársasában használják, de Svédországban, valamint Norvégiában is találkozni vele. Finnül körülbelül 5 000 000 ember beszél, így az Európai Unió kisebb nyelvei közé tartozik.

A Heavy Metal zene őshazája

A finnek rajonganak az ütősebb zenéért, ezért nem csoda, hogy itt működik a legtöbb Heavy Metal zenekar a világon. A szövegeket vegyesen angolul és finnül írják, olykor kombinálva a két nyelvet.

2015-ben nagy sikert aratott például az Eurovíziós Dalfesztiválon a Pertti Kurikan Nimipäivät együttes, akiknek Down-szindrómás tagjai a betegségre kívánták felhívni a világ figyelmét. A csapat neve magyarul: Pertti Kurikka névjapjai. A fellépésük a YouTube-on is megtekinthető:

Szintén az Eurovízión lett népszerű a Lordi nevű együttes, akik 2006-ban a Hard Rock Hallelujah című számukkal meg is nyerték a megmérettetést.

Egy finn szó, amit mindenki ismer a világon

Van egy finn szó, aminek a világ szinte összes nyelvébe sikerült adoptálnia magát. Ez pedig nem más, mint a szauna. A finnek találmánya manapság már minden Földrészen megtalálható, kedvelt wellness szolgáltatássá nőve ki magát.

Finn szófordítások

A finnek, a magyarokhoz hasonlóan szeretik az idegen szavakat a saját nyelvükre lefordítva átvenni. Ilyen például a hűtőszekrény (jääkaappi - jégszekrény), vagy a komputer, amit ők tietokone, azaz tudás gép elnevezéssel illettek. A futópadot pedig jouksumattonak, vagyis futószőnyegnek hívják.

A névnapok

Akárcsak hazánkban, a névnapok a finneknél is fontos eseménynek számítanak. Az aktuális névnapokat a naptárakban lehet megtalálni. A finnek ilyenkor édességeket, üdvözlőkártyákat és finomabbnál finomabb tortákat kapnak.

Nincsenek nemek a finn a nyelvben

A finn nyelv nélkülözi a nyelvtani nemeket, ugyanakkor a hän (ő) semlegesnek számít, mivel nőre és férfira egyaránt lehet használni. Ez gyakorlatilag teljesen megegyezik a magyar nyelv ő névmásával.

A finn nyelvben nincs jövő idő

A finnek a jövő időt időhatározóval fejezik ki. A jelen idejű ige mellé időhatározót tesznek.
(Például: huomenna = holnap)
Ma van az utolsó munkanapom. = Minun viimeinen työpäiväni on tänään.
Holnap nyugdíjas leszek. = Huomenna minä olen eläkeläinen. (minä olen = vagyok)