Blog * DictZone

10 érdekesség az orosz nyelvről

2020. szeptember 24. - DictZone


Az orosz nyelvet beszélik a 8. legtöbben a világon és többek között az ENSZ hivatalos nyelve is. Sajátos írásjelei és gazdag kultúrája még csak érdekessebbé teszik, a DictZone orosz-magyar szótár segítségével pedig most 10 érdekességet szedtünk össze róla.

1. A cirill ábécé

Az orosz nyelv leírásakor gyakran a cirill ábécét használjuk, melyet a legenda szerint 860 környékén alkotott meg a szlávok két legnagyobb szentje, Cirill és Metód. Rögtön népszerűvé vált, 25 évvel később pedig a római pápa be is tiltotta.

Bulgáriában már a 9. században hivatalossá vált, akkor még 44 betűből állt, melyet a 19. és 20. században több lépcsőben 30-ra csökkentettek. Más utat járt be az Oroszországban használt változat, melyet 1708-ban vezettek be, és mára 33 betűből áll.

A cirill írás számos változatát napjainkban több, mint 250 millió ember használja világszerte.

2. Többféle kék létezik

Az orosz nyelvben nagyon sokféle kék létezik, egyetlen más nyelv sem használ ennyi szót erre a színre. Ezek közül most csupán a legismertebbeket mutatjuk be:

  • голубой – világoskék
  • темно-голубой – sötétkék
  • синий – tengerészkék
  • темно-синий – sötétkék
  • бледно-голубой – fakó kék
  • в синяках – feketés kék
  • небесно-голубой – égszínkék
  • берлинская лазурь – poros kék

3. Az űr hivatalos nyelve

Ha valaki űrhajó szeretne lenni, az angolon kívül az oroszt is meg kell tanulnia. Ennek csak egyik oka az, hogy a Roscosmos, az orosz űrügynökség a világ második legjelentősebb ilyen cége a NASA után. A másik, de sokkal fontosabb érv, hogy az orosz Szojuz dokkolóegységgel lehet csatlakozni a Nemzetközi Űrállomáshoz, ennek fedélzeti rendszereinek legalább fele pedig csak oroszul ért.

4. Sok százmillióan beszélik

Az oroszt világszerte 170 millióan vallják anyanyelvüknek, további 130 millióan pedig az egykori szovjet tagköztársaságok területén élve beszélik. Oroszországban emellett tovább 100, kisebb nyelv is használatban van, köztük a tatár, a csecsen, a basír vagy a mordvin.

a cirill ábécé használata Európában
Ennyi helyen használják a cirill ábécét Európában, a teli pirossal jelölt országokban ez a jelrendszer a kizárólagos
forrás

5. A neveket a nemektől függenek

Az orosz nevek több részből állnak, a középső név pedig attól függően végződik, hogy a viselője nő-e vagy férfi. A név törzsrésze minden esetben megegyezik, míg férfiaknál -ovich vagy -evich, nőknél -ovna vagy -evna végződést kap.

Ha megnézünk néhány hírességet, jól látható az eltérés:

  • Aleksey Konstantinovich Tolstoy költő és író
  • Anatoly Konstantinovich Lyadov zeneszerző
  • Vladimir Vladimirovich Petrov olimpiai bajnok jéghokis
  • Mikhail Danilovich Gershkovich fociedző
  • Aleksandr Vladimirovich Popov úszó
  • Valentina Vladimirovna Tereshkova kozmonauta, politikus
  • Lyudmila Mikhailovna Pavlichenko az egyik legsikeresebb női mesterlövész
  • Marina Ivanovna Tsvetaeva költő

6. A kiejtéssel változik a jelentés

Ahogy sok más ázsiai nyelvnél, az orosz esetében sem mindegy, hogyan ejtjük a szavakat. Az eltérő nyújtásokkal ugyanis más és más értelmet adhatunk mondandónknak.

Például:

  • зaмок szónál az első magánhangzót hangsúlyozva azt mondjuk, hogy kastély
  • a замок második magánhangzóját hangsúlyozva viszont a jelentés: zár
  • я плачу szó első magánhangzóját hangsúlyozva a jelentés: játszom
  • a я плачу szó második magánhangzóját hangsúlyozva a jelentés: sírok
    • A szabályokat meg lehet tanulni, részletes leírások vonatkoznak a hímnemű vagy nőnemű szavakban található magánhangzókra, de egyáltalán nem könnyű a téma. Ebben az esetben is úgy lehet a legjobban haladni, ha nyelvi környezetben gyakoroljuk a kiejtést.

      7. Az ENSZ hivatalos nyelve

      Az orosz az ENSZ hat hivatalos nyelvének egyike, a kínai, spanyol, francia, arab és angol mellett. Az arabot később fogadták be, a többi öt nyelv viszont az alapító tagok hivatalos nyelve.

      Az Egyesült Nemzetek Szervezete amúgy Организа́ция Объединённых На́ций oroszul.

      8. A létigét nem használják jelen időben

      A létigét oroszul nem használják jelen időben, hanem a múltat vagy a jövőt jelölik a megfelelő formájával. Ha oroszul akarjuk azt mondani, hogy (én) tanuló vagyok, akkor kimarad belőle a vagyok, és csak az „én tanuló” formát használjuk (Я студент).

      Ebből az Я jelentése magyarul én, a студент jelentése tanuló.

      9. Nagyon sok orosz szó került bele a magyar nyelvbe is

      Külföldi oldalakon számos példát találhatunk arra, ahol orosz szavakat vett át az angol nyelv. Ez a magyarral sincs másképp, mi is számos szavunkat köszönhetjük az oroszoknak. Ezek persze nem csak a 20. században, hanem a mozgalmas történelmünk egésze alatt érkeztek meg:

      10. Rövid szavak

      Az orosz nyelv híres a rövid szavairól, számos olyan kifejezése létezik, ami csupán egyetlen szótag, néha egyetlen karakter. Ezzel szemben minden melléknév kettő vagy több szótagból áll, ez alól egyetlen kivétel a злой (a злой jelentése magyarul dühös).