Magyar | Latin |
---|---|
most | |
most határozószó | hodieadverb nuncadverb |
most (jelenleg) | |
most (türelmetlen, felszólítást tartalmazó kérdésben) kötőszó | etiamconjunction |
most a harmadik napja | |
most a méltóságok következnek | |
most a próbán fordul meg a dolog | |
most az következik, hogy ~ | |
most bocsásd el Uram szolgádat (Simeon imája) | |
most elég neki ez a sírdomb, kinek nem volt elég az egész világ (Nagy Sándor sírfelirata) | |
most halld meg szándékunkat | |
most itt | istic [istaec, istoc] |
most kell innunk | |
most mi lesz? | |
most mindjárt határozószó | nunciamadverb |
most mit tegyünk? | |
most miért állsz itt? | |
most már nincs itt | |
most nincs itt a helye (hogy szóba hozzuk) | |
most rajtakaptalak! | |
most rátérek a legfontosabbra | |
most rólam van szó (Seneca) (az én ügyemről) | |
most Rómában maradok | |
most távozz! | |
most vagy soha! | |
most van a(z) ~napja (sorszámnévvel) határozószó | nudiusadverb |
most van itt a pillanat, amikor ~ | |
most van itt a sírás, a bűnbánat ideje - később majd örvendezik az, aki bűneit megsiratta | nunc locus est flendi, locus est peccata luendi, postea gaudebit, qui nunc sua crimina flebit |
most végre | |
most és halálunk óráján | |
most és mindig! | |
mostani | hic haec, hoc(3rd) |