elszólít latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| elszólít ige | avoco [avocare, avocavi, avocatus](1st) TRANS devoco [devocare, devocavi, devocatus](1st) TRANS sevoco [sevocare, sevocavi, sevocatus](1st) |
| elszólítás főnév | arcessitio [arcessitionis](3rd) F revocatio [~onis]noun |
| adósság miatt felszólít | |
| azonnal (türelmetlen, felszólítást tartalmazó kérdésben) kötőszó | etiamconjunction |
| bárcsak (felszólító, célhat.) kötőszó | utconjunction uticonjunction |
| cselekvő felszólító mód | |
| felszólít ige | advoco [advocare, advocavi, advocatus](1st) TRANS efflagito [efflagitare, efflagitavi, efflagitatus](1st) evoco [evocare, evocavi, evocatus](1st) excito [excitare, excitavi, excitatus](1st) invito [invitare, invitavi, invitatus](1st) iubeo [iussi, iussus](2nd) provoco [provocare, provocavi, provocatus](1st) sententiam rogatverb voco [vocare, vocavi, vocatus](1st) |
| felszólít (acc, gen de aliqua re) ige | commoneo [commonere, commonui, commonitus](2nd) |
| felszólít (acc, ut, inf) ige | admoneo [admonere, admonui, admonitus](2nd) TRANS |
| felszólít valakit, hogy a törvény szerint kézrátétellel jelezze a tulajdonjogát | |
| felszólítanak engem (nom c inf) | |
| felszólított melléknév | accitus(3rd) efflagitatus(3rd) excitatus(3rd) iussus(3rd) |
| felszólított (acc, ut, inf) főnév | admonitus [admonitus](4th) M |
| felszólítás főnév | accitus [~us]noun adhortatio [adhortationis](3rd) F admonitus [admonitus](4th) M intimatum [~i]noun invitatio [invitationis](3rd) F |
| felszólítás valamire főnév | denuntiatio [denuntiationis](3rd) F |
| felszólítást kapok (nom c inf) | |
| felszólítására | |
| felszólító főnév | appellatus [appellati](2nd) M |
| felszólító (személy) főnév | arcessitor [arcessitoris](3rd) M |
| felszólító igemód | imperativus [~us]M |
