Latin-Magyar szótár »
imperativus jelentése magyarul
| Latin | Magyar |
|---|---|
| imperativus (3rd) | |
| imperativus (3rd) adjective | megrendeltmelléknév parancsoltmelléknév |
| imperativus [~us] M | |
| imperativus futurus | |
| imperativus praesens | |
| categoricus imperativus | a feltétlen, belső erkölcsi parancs (Kant) határozott parancs; az erkölcsi kötelesség parancsa, amely - függetlenül minden hasznossági szempont mérlegelésétől - kötelez (Kant elve) |
| Imp. (imperativus) verb | megrendelige |
| modus imperativus | |
| modus imperativus activi | |
| modus imperativus passivi |
