Német-Magyar szótár »

wort [des worts, des wortes; die wörter, die worte] jelentése magyarul

NémetMagyar
das Wort [des Wort(e)s; die Wörter/Worte] Substantiv
[vɔʁt]

szó◼◼◼főnév

ige◼◼◻főnév
vall
Kezdetben volt az ige. = Im Anfang war das Wort.

kifejezés◼◼◻főnév

szöveg◼◼◻főnév

beszéd◼◼◻főnévEz a beszéd! = Das ist endlich mal ein Wort!

ígéret◼◼◻főnév

mondás◼◼◻főnév

(becsület)szó◼◻◻főnév

szólás(mód)főnév

Wort für Wort

szóról szóra◼◼◼

der Wortakzent [des Wortakzent(e)s; die Wortakzente] Substantiv
[ˈvɔʁtʔakˌt͡sɛnt]

szó akcentuskifejezés

szóhangsúlyfőnév

wortarm Adjektiv
gehoben

szavakban szegénykifejezés

szegényes szókincsűkifejezés

szószegénymelléknév

die Wortarmut [der Wortarmut; —] Substantiv
[ˈvɔʁtˌʔaʁmuːt]

a szókincs szegénységekifejezés

die Wortart [der Wortart; die Wortarten] Substantiv
[ˈvɔʁtˌʔaːɐ̯t]

szófajtafőnév

die Wortauswahl [der Wortauswahl; die Wortauswahlen] Substantiv

szóválasztásfőnév

die Wortbedeutung [der Wortbedeutung; die Wortbedeutungen] Substantiv
[ˈvɔʁtbəˌdɔɪ̯tʊŋ]

szójelentésfőnév

die Wortbedeutungslehre [der Wortbedeutungslehre; die Wortbedeutungslehren] Substantiv

szó jelentésének tanakifejezés

der Wortbestand [des Wortbestand(e)s; die Wortbestände] Substantiv
[ˈvɔʁtbəˌʃtant]

szókincsfőnév

szóállományfőnév

die Wortbildung [der Wortbildung; die Wortbildungen] Substantiv
[ˈvɔʁtˌbɪldʊŋ]

szóképzés◼◼◼főnév

der Wortbruch [des Wortbruch(e)s; die Wortbrüche] Substantiv
[ˈvɔʁtˌbʁʊx]

szószegés◼◼◼főnév

wortbrüchig

szószegő◼◼◼

die Worte Substantiv
[ˈvɔʁtə]

szöveg (dalé)◼◼◼főnév

der Wortemacher Substantiv

fecsegő emberkifejezés

szószátyár emberkifejezés

der Worterguss Substantiv

szóáradatfőnév

szóözönfőnév

die Wortfamilie [der Wortfamilie; die Wortfamilien] Substantiv
[ˈvɔʁtfaˌmiːli̯ə]

szócsalád◼◼◼főnév

das Wortfeld [des Wortfeldes; die Wortfelder] Substantiv
[ˈvɔʁtˌfɛlt]

értelem szerint összefüggő szavakkifejezés

der Wortfetzen [des Wortfetzens; die Wortfetzen] Substantiv
[ˈvɔʁtˌfɛt͡sn̩]

szófoszlányokfőnév

die Wortfolge [der Wortfolge; die Wortfolgen] Substantiv
[ˈvɔʁtˌfɔlɡə]
Sprachwissenschaft

szórend◼◼◼főnév
nyelv
Érezhető Johni szórendjében, hogy angol fejjel gondolkodik, amikor németül beszél. = Man spürt, dass John die englische Wortfolge im Kopf hat, wenn er Deutsch spricht.

die Wortform [der Wortform; die Wortformen] Substantiv
[ˈvɔʁtˌfɔʁm]

formája◼◼◼főnév

a szó alakja◼◼◻kifejezés

die Wortforschung [der Wortforschung; die Wortforschungen] Substantiv
[ˈvɔʁtˌfɔʁʃʊŋ]

etimológiafőnév

szófejtésfőnév

der Wortführer [des Wortführers; die Wortführer] Substantiv
[ˈvɔʁtˌfyːʁɐ]

szóvivő◼◼◼főnévŐ az olajipar fizetett szóvivője. = Er ist bezahlter Wortführer der Ölindustrie.

szószóló◼◼◼főnév

12