Német-Magyar szótár »

schuldig jelentése magyarul

Német	Magyar
schuldig [schuldiger; am schuldigsten] Adjektiv [ˈʃʊldɪç]	bűnös◼◼◼melléknév jogJohn a bűnös. = John ist der Schuldige. vétkes◼◼◻melléknév jogÉn vagyok a vétkes. = Ich bin der Schuldige. adós◼◼◻melléknévNe érezd magad adósnak. = Du musst dich doch nicht schuldig fühlen. hibás◼◼◻melléknév jogHibásnak érzem magam. = Ich fühle mich schuldig. köteles◼◼◻melléknév
schuldig sein	tartozik◼◼◼
der Schuldige [der Schuldige/ein Schuldiger; des/eines Schuldigen, die Schuldigen/zwei Schuldige] Substantiv [ˈʃʊldɪɡə] biblisch	bűnös (férfi)◼◼◼főnév vallJohn a bűnös. = John ist der Schuldige. vétkes (férfi)◼◼◻főnév vallÉn vagyok a vétkes. = Ich bin der Schuldige. hibás (férfi)◼◼◻főnév vall bűnbak◼◻◻főnév vall
die Schuldige [eine Schuldige; der/einer Schuldigen; die Schuldigen/zwei Schuldige] Substantiv [ˈʃʊldɪɡə] biblisch	bűnös (nő)◼◼◼főnév vallJohn a bűnös. = John ist der Schuldige. vétkes (nő)◼◼◻főnév vallÉn vagyok a vétkes. = Ich bin der Schuldige. hibás (nő)◼◼◻főnév vall
schuldigermaßen	kötelességszerűen
die Schuldigkeit [der Schuldigkeit; die Schuldigkeiten] Substantiv	kötelesség◼◼◼főnév tartozás◼◼◻főnév kötelezettség◼◼◻főnév
anschuldigen [schuldigte an; hat angeschuldigt] (Genitiv / wegen mit Genitiv) Verb [ˈanˌʃʊldɪɡn̩]	(meg)vádolige
pflichtschuldig [pflichtschuldiger; am pflichtschuldigsten] Adjektiv [ˈp͡flɪçtˌʃʊldɪç]	kötelességemelléknév tartozik velekifejezés
unschuldig [unschuldiger; am unschuldigsten] Adjektiv [ˈʊnʃʊldɪç]	ártatlan◼◼◼melléknévJohn ártatlan. = John ist unschuldig.
die Angeschuldigte substantiviertes Adjektiv	vádlott (férfi)◼◼◼főnév vádlott (nő)◼◼◼főnév terhelt (férfi)◼◼◻főnév terhelt (nő)◼◼◻főnév
anschuldigend Adjektiv [ˈanˌʃʊldɪɡn̩t]	vádolómelléknév
die Anschuldigung [der Anschuldigung; die Anschuldigungen] Substantiv [ˈanˌʃʊldɪɡʊŋ]	vád◼◼◼főnév vádaskodás◼◼◻főnév
beschuldigen [beschuldigte; hat beschuldigt] Verb [bəˈʃʊldɪɡn̩]	vádol◼◼◼igeNe az áldozatot vádold! = Beschuldige nicht das Opfer! megvádol◼◼◻ige
der Beschuldiger [des Beschuldigers; die Beschuldiger] Substantiv	vádló◼◼◼főnév
die Beschuldigte substantiviertes Adjektiv [bəˈʃʊldɪçtə]	vádlott◼◼◼főnév
der Beschuldigter Substantiv [bəˈʃʊldɪçtɐ]	vádlott◼◼◼főnév
die Beschuldigung [der Beschuldigung; die Beschuldigungen] Substantiv [bəˈʃʊldɪɡʊŋ]	vád◼◼◼főnévKoholt vádak alapján bebörtönözték. = Er wurde wegen erfundener Beschuldigungen inhaftiert. gyanúsítás◼◻◻főnév ráfogásfőnév
der Mitschuldige [ein Mitschuldiger; des/eines Mitschuldigen; die Mitschuldigen/zwei Mitschuldige] substantiviertes Adjektiv	bűntárs (férfi)◼◼◼főnév cinkos (férfi)◼◼◻főnév (bűn)részes (férfi)főnév cinkostárs (férfi)főnév