Német-Magyar szótár »
fort jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| fortgefahren [ˈfɔʁtɡəˌfaːʁən] | |
| fortgegangen [ˈfɔʁtɡəˌɡaŋən] | elment◼◼◼A nejed elment. = Deine Gattin ist fortgegangen. |
| fortgehen [ging fort; ist fortgegangen] Verb [ˈfɔʁtˌɡeːən] | elmegy◼◼◼igeA nejed elment. = Deine Gattin ist fortgegangen. továbbmegy◼◻◻ige |
| forthaben [hatte fort; hat fortgehabt] Verb | megszabadul tőlekifejezés |
| fortjagen [jagte fort; hat fortgejagt] Verb [ˈfɔʁtˌjaːɡn̩] | elkerget◼◼◼ige elűz◼◼◻ige elrohanige elvágtatige |
| fortkommen [kam fort; ist fortgekommen] Verb [ˈfɔʁtˌkɔmən] | elmegy◼◼◼ige fejlődik◼◼◻ige boldogulige előrehaladige eltávozikige Hordd el magad!kifejezés virágzikige |
| fortkönnen [konnte fort; hat fortgekonnt] Verb [ˈfɔʁtˌkœnən] | el tud mennikifejezés előbbreige távozikige tovább tud jutnikifejezés |
| fortkriechen [kroch fort; ist fortgekrochen] Verb | elmászikige elvánszorogige |
| fortgelassen | |
| fortlassen [ließ fort; hat fortgelassen] Verb | elhagy◼◼◼ige kihagy◼◼◼ige elenged◼◼◻ige elbocsátige eleresztige |
| fortlaufen [lief fort; ist fortgelaufen] Verb [ˈfɔʁtˌlaʊ̯fn̩] | folytatódik (megszakítás nélkül)◼◼◼ige elfut◼◼◼ige |
| fortgelebt [ˈfɔʁtɡəˌleːpt] | tovább élt◼◼◼ |
| fortleben [lebte fort; hat fortgelebt] Verb [ˈfɔʁtˌleːbn̩] | továbbél◼◼◼ige |
| fortlegen [legte fort; hat fortgelegt] Verb [ˈfɔʁtˌleːɡn̩] | elteszige félrerakige |
| fortloben [lobte fort; hat fortgelobt] Verb [ˈfɔʁtˌloːbn̩] | |
| fortmachen [machte fort; hat fortgemacht] Verb [ˈfɔʁtˌmaxn̩] | folytatige |
| fortmachen, sich [machte fort; hat fortgemacht] Verb | elhordja magátkifejezés |
| fortmüssen [musste fort; hat fortgemusst] Verb | el kell mennie◼◼◼kifejezés el kell távozniakifejezés |
| fortpflanzen [pflanzte fort; hat fortgepflanzt] Verb [ˈfɔʁtˌp͡flant͡sn̩] | szaporodik◼◼◼ige |
