legel svédül
| Magyar | Svéd |
|---|---|
| legel ige | beta [betog, betagit, pres. betar]◼◼◼verb |
| legelső számnév | första◼◼◼räkneord |
| legelső | förste◼◻◻ |
| legelső melléknév | främsta [mask. främste]◼◼◻adjektiv |
| legelső határozószó | först◼◼◻adverb överst◼◻◻adverb |
| legelsőrendűbb melléknév | ypperstadjektiv |
| legelt | betad [betat] |
| legeltet | beta [~de ~t] |
| legeltet ige | valla [~de, ~t]◼◼◼verb |
| legeltetett állatállomány főnév | betesdjur [~et ~]substantiv |
| legeltetnek | betas [betades] |
| legeltetés főnév | bete [~t, ~n]◼◼◼substantiv betning [~en, ~ar]◼◼◻substantiv |
| legeltetés | betande◼◼◻ |
| legeltető | |
| legelés főnév | bete [~t, ~n]◼◼◼substantiv betning [~en ~ar]substantiv |
| legelés | betande◼◻◻ |
| legelészik ige | beta [betog, betagit, pres. betar]◼◼◼verb |
| legelő főnév | betesmark [~en, ~er]◼◼◼substantiv bete [~t, ~n]◼◼◻substantiv vall [~en, ~ar]◼◼◻substantiv äng [~en, ~ar]◼◼◻substantiv hage [~n hagar]◼◼◻substantiv grönbete [~t, ~n]◼◻◻substantiv betesäng [~en, ~ar]◼◻◻substantiv hagmark [~en, ~er]◼◻◻substantiv |
| legelő | |
| legelő (állat) főnév | gräsätare [~n; pl., ~, best. pl. -ätarna]◼◼◼substantiv |
| legelőkelőbb | |
| legelőkelőbb határozószó | förnämligastadverb |
| legelől | |
| legelőnyösebb | |
| legelőnyösebben határozószó | allrahelstadverb |
| legelőször | |
| legelőállat főnév | betesdjur [~et, ~]substantiv |
