Magyar-Latin szótár »
ovidius latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| Ovidius | Ovidius [~ii]M |
| Ovidius, Publius Naso (római költő, 43-77) | |
| Ovidius szerelmes versei (bajt hoztak rá) | Telegoni [~orum]M |
| a baj kezdetén állj ellen, - késő már az orvosság, ha a baj a hosszú halogatással elhatalmasodott (Ovidius) | principiis obsta: sero medicina paratur, quum mala per longas convaluere moras |
| a becstelen szerzemény nem visz jóra (Ovidius) | |
| a bor bátorrá tesz (Ovidius) | |
| a bátor ember minden országot hazájának tekint, mint a hal a tengert (Ovidius) | |
| a bátrakban a bátorság nem ígér biztonságot (Ovidius) | |
| a búzád majdcsak kisarjad (majdcsak szerencséd lesz) (Ovidius) | |
| a dicsőségnek határtalan a sarkantyúja (Ovidius) (a becsvágya) | |
| a fejedelem a büntetésben megfontolt, a jutalmazásban pedig gyors legyen (Ovidius) | |
| a forrásból szívesebben isznak az emberek (Ovidius) (a közvetlen megismerés jobb, mint a közvetett) | |
| a gazdagság szegénnyé tett (Ovidius) | |
| a gond menekül a bortól (Ovidius) | |
| a halál után nagyobb lesz a hírnév (Ovidius) | |
| a helyes úton járó ember kineveti a hazug híreket (Ovidius) | |
| a hosszú élet maga is gyötrelem (Ovidius) | |
| a királyoknak hosszú a kezük (Ovidius) (messzire elérnek, tudnak jutalmazni és büntetni) | |
| a középúton biztonságosan járhatsz (Ovidius) | |
| a külső szépség nagyon mulandó (törékeny) (Ovidius) | |
| a nagy gond élénkíti az elmét (Ovidius) | |
| a siker a vállalkozás próbaköve (Ovidius) | |
| a sors könyvében így volt megírva (Ovidius) | |
| a szerelem csak fokozódik a visszautasítás fájdalma miatt (Ovidius) | |
| a szerelmes levél Ámor sugallatára születik (Ovidius) | |
| a szerelmesek minden apróságra visszaemlékeznek (Ovidius) | |
| a szerelmet és a tüsszentést nem lehet eltitkolni (Ovidius) | |
| a szerencse forgandó (Ovidius) | |
| a szerződés megszűnik, az emlékek (az írások) megmaradnak (Ovidius) | |
| a szépség mulandó adomány (Ovidius) | |
| a szívesen vállalt teher könnyű (Ovidius) | |
| a sírásban is van némi gyönyörőség (Ovidius) (megkönnyebbülést ad) | |
| a tettek elmúlnak, az emlékművek megmaradnak (Ovidius) | |
| a tiltott gyümölcs édesebb (Ovidius) | |
| a titok elhallgatása kiváló erény (Ovidius) | |
| a valódi erény útja előtt nem áll akadály (Ovidius) | |
| a vég igazolja a tettet (Ovidius) | |
| a végeredmény koronázza meg a művet (Ovidius) (minden jó, ha a vége jó) |
