Svéd | Magyar |
---|---|
stöta [stötte stött] verb | kikezd◼◼◻ige tör◼◼◻ige flörtöl◼◼◻ige lök◼◻◻ige szúr◼◻◻ige megtör◼◻◻ige döf◼◻◻ige meglök◼◻◻ige bánt◼◻◻ige zúz◼◻◻ige beüt◼◻◻ige űz◼◻◻ige tol◼◻◻ige zötykölődikige |
stöttepelare [~n; pl., ~, best. pl. -pelarna] substantiv | pillér◼◼◼főnév oszlop◼◼◼főnév tartóoszlop◼◼◻főnév |
stöttning [~en, ~ar] substantiv | támogatás◼◼◼főnév dúcolás◼◼◻főnév támasz◼◻◻főnév |
stöttålig [~t, ~a] adjektiv | ütésálló◼◼◼melléknév |
avstöta [-stötte -stött] verb | |
bortstött [n. ~, ~a] adjektiv | kizárt◼◼◼melléknév elhárítottmelléknév elriasztottmelléknév elrugaszkodottmelléknév elűzöttmelléknév kilököttmelléknév kitagadottmelléknév kitaszítottmelléknév taszítottmelléknév visszataszítottmelléknév |
ha stötts och blötts | |
kantstött [n. ~, ~a] adjektiv | kicsorbult◼◼◼melléknév csorba szélűmelléknév kopottmelléknév megviseltmelléknév |
lättstött [n. ~, ~a] adjektiv | sértődékeny◼◼◼melléknév |
sammanstöta [-stötte -stött] verb | összeakadige |