leben jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| lebenswichtig [lebenswichtiger; am lebenswichtigsten] Adjektiv [ˈleːbn̩sˌvɪçtɪç] | életfontosságú◼◼◻melléknév életbevágóan fontos◼◻◻kifejezés |
| der Lebenswille [des Lebenswillens; —] Substantiv [ˈleːbn̩sˌvɪlə] | élni akarás◼◼◼kifejezés |
| das Lebenszeichen [des Lebenszeichens; die Lebenszeichen] Substantiv [ˈleːbn̩sˌt͡saɪ̯çn̩] | életjel◼◼◼főnévMár nem mutatott életjeleket. = Sie gab kein Lebenszeichen mehr von sich. |
| die Lebenszeit [der Lebenszeit; die Lebenszeiten] Substantiv [ˈleːbn̩sˌt͡saɪ̯t] | élettartam◼◼◼főnév |
| das Lebensziel [des Lebensziel(e)s; die Lebensziele] Substantiv | életcél◼◼◼főnévMi az életcélod? = Was ist dein Lebensziel? |
| Lebenszuversicht | |
| der Lebenszweck [des Lebenszweck(e)s; die Lebenszwecke] Substantiv [ˈleːbn̩sˌt͡svɛk] | életcél◼◼◼főnév |
| der Lebenszyklus [des Lebenszyklus; die Lebenszyklen] Substantiv [ˈleːbn̩sˌt͡syːklʊs] | életciklus◼◼◼főnév |
| die Lebenwesens Substantiv | élőlényekfőnév |
| das Abenteuerleben Substantiv | kalandos életkifejezés |
| abgeschlossen leben Phrase | elvonul az emberektőlkifejezés elvonultan élkifejezés elzárkózik az emberektőlkifejezés magányosan élkifejezés remetéskedikkifejezés |
| das Ableben [des Ablebens] Substantiv [ˈapˌleːbn̩] | halál◼◼◼főnév |
| ableben [lebte ab; hat abgelebt] Verb | meghal◼◼◼ige leélige |
| alle Freuden des Lebens kosten | |
| alleinlebend Adjektiv | egyedül élő◼◼◼kifejezés |
| das Alltagsleben [des Alltagslebens; die Alltagsleben] Substantiv [ˈaltaːksˌleːbn̩] | mindennapi élet◼◼◼kifejezés hétköznapi élet◼◼◻kifejezés |
| überlebensfähig [überlebensfähiger; am überlebensfähigsten] Adjektiv [yːbɐˈleːbn̩sˌfɛːɪç] | túlélésre képeskifejezés |
| ankleben [klebte an; hat angeklebt] Verb [ˈanˌkleːbn̩] | felragaszt◼◼◼ige hozzáragaszt◼◼◻ige megragasztige odaragasztige |
| ankleben [klebte an; ist angeklebt] Verb [ˈanˌkleːbn̩] | odaragadige odatapadige ráragadige |
| die Arbeiterlebensversicherung Substantiv | munkavállalói életbiztosításkifejezés |
| das Arbeitsleben [des Arbeitslebens; die Arbeitsleben] Substantiv [ˈaʁbaɪ̯t͡sˌleːbn̩] | munkahelyi élet◼◼◼kifejezés |
| aufkleben [klebte auf; hat aufgeklebt] Verb [ˈaʊ̯fˌkleːbn̩] | felragaszt◼◼◼ige ráragaszt◼◻◻ige |
| aufleben [lebte auf; ist aufgelebt] Verb | feléled◼◼◼ige újjáéled◼◼◼ige felélénkül◼◻◻ige |
