Német-Magyar szótár »
bissen jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| der Bissen [des Bissens; die Bissen] Substantiv [ˈbɪsn̩] | (egy) harapás (falat)◼◼◼főnév |
| bissenweise Adverb | falatonként(i)határozószó melléknév |
| abbeißen [biss ab; hat abgebissen] Verb [ˈapˌbaɪ̯sn̩] | leharap◼◼◼ige lerág◼◻◻ige elharap◼◻◻ige |
| angebissen Adjektiv [ˈanɡəˌbɪsn̩] | (meg)martmelléknév megharapottmelléknév |
| anbeißen [biss an; hat angebissen] Verb [ˈanˌbaɪ̯sn̩] | beleharap◼◼◼ige |
| der Appetitbissen Substantiv | apró szendvicskifejezés étvágygerjesztő falatkakifejezés |
| aufbeißen [biss auf; hat aufgebissen] Verb [ˈaʊ̯fˌbaɪ̯sn̩] | felcsípige felharapige ráharapige |
| ausbeißen [biss aus; hat ausgebissen] Verb [ˈaʊ̯sˌbaɪ̯sn̩] | kiharapige |
| durchbeißen [durchbiss; hat durchbissen] Verb [ˈdʊʁçˌbaɪ̯sn̩] | átrágja magát◼◼◼kifejezés |
| durchgebissen [ˈdʊʁçɡəˌbɪsn̩] | átrág◼◼◼ |
| Er gönnt uns nicht einen Bissen Brot. | |
| Er konnte keinen Bissen hinterbringen. | |
| der Gabelbissen [des Gabelbissens; die Gabelbissen] Substantiv [ˈɡaːbl̩ˌbɪsn̩] | falat(ka)főnév falatnyi közbeeső étkezéskifejezés |
| beißen [biss; hat gebissen] Verb [ˈbaɪ̯sn̩] | harap◼◼◼ige csíp◼◼◻ige mar◼◼◻ige bánt◼◻◻ige (meg)harap◼◻◻ige (meg)marige mar(dos)ige |
| der Leckerbissen [des Leckerbissens; die Leckerbissen] Substantiv [ˈlɛkɐˌbɪsn̩] | nyalánkság◼◼◼főnév ínyencfalat◼◼◼főnév |
| reinbeißen [biss rein; hat reingebissen] Verb [ˈʁaɪ̯nˌbaɪ̯sn̩] umgangssprachlich | beleharap◼◼◼ige |
| festbeißen [biss sich fest; hat sich festgebissen] Verb [ˈfɛstˌbaɪ̯sn̩] | harapva fogva tart (állat)kifejezés |
| totbeißen [biss tot; hat totgebissen] Verb [ˈtoːtˌbaɪ̯sn̩] | |
| verbissen [fɛɐ̯ˈbɪsən] | elkeseredett◼◼◼ konok◼◼◼ |
