tar svédül
| Magyar | Svéd |
|---|---|
| tárgyalás [~t, ~a, ~ok] főnév | agerande [~t ~n]◼◻◻substantiv experiment [~et; pl. ~]◼◻◻substantiv konversation [~en ~er]◼◻◻substantiv avhandling [~en ~ar]substantiv |
| tárgyalás | parlamentering [~en ~ar] |
| tárgyalási forduló főnév | förhandlingsomgång [~en ~ar]◼◼◼substantiv |
| tárgyalási pozíció főnév | förhandlingsposition [~en ~er]◼◼◼substantiv |
| tárgyalási rend főnév | förhandlingsordning [~en ~ar]substantiv |
| tárgyalható melléknév | förhandlingsbar [~t ~a]◼◼◼adjektiv |
| tárgyalnak | förhandlas [förhandlades]◼◼◼ avtalas [avtalades]◼◻◻ |
| tárgyaló főnév | mötesrum [~met; pl. ~, best. pl. ~men]◼◼◼substantiv förhandlare [~n; pl. ~, best. pl. förhandlarna]◼◼◼substantiv debattör [~en ~er]◼◻◻substantiv agerande [~t ~n]◼◻◻substantiv |
| tárgyalóasztal főnév | förhandlingsbord [~et; pl. ~]◼◼◼substantiv |
| tárgyalószoba főnév | mötesrum [~met; pl. ~, best. pl. ~men]◼◼◼substantiv |
| tárgyalóterem főnév | mötesrum [~met; pl. ~, best. pl. ~men]◼◼◼substantiv rättssal [~en ~ar]◼◼◼substantiv styrelserum [~met; pl. ~, best. pl. ~men]◼◼◻substantiv sammanträdesrum [~met; pl. ~, best. pl. ~men]◼◻◻substantiv samtalsrum [~met; pl. ~, best. pl. ~men]◼◻◻substantiv |
| tárgyalt | diskuterad◼◼◼ debatterad◼◻◻ |
| tárgyas melléknév | transitiv [~t ~a]◼◼◼adjektiv |
| tárgyassá tevő | |
| tárgyasztal | objektbord [~et]◼◼◼ |
| tárgyatlan melléknév | intransitiv [~t ~a]◼◼◼adjektiv |
| tárgybiztosítás főnév | sakförsäkring [~en ~ar]substantiv |
| tárgyeset főnév | ackusativ [~en ~er]◼◼◼substantiv |
| tárgyi melléknév | objektiv [~t ~a]◼◼◼adjektiv saklig [~t ~a]◼◼◻adjektiv |
| tárgyi állandóság | objektpermanens [~en]◼◼◼ |
| tárgyi ismeretek főnév | ämneskunskap [~en ~er]◼◼◼substantiv |
| tárgyi tudás főnév | ämneskunskap [~en ~er]◼◼◼substantiv |
| tárgyiasít [~ott, ~son, ~ana] ige | objektivera [~de ~t]◼◼◼verb |
| tárgyiasítás [~t, ~a] főnév | objektivering [~en]◼◼◼substantiv förtingligande [~t]substantiv |
| tárgyiasító főnév | förtingligande [~t]substantiv |
| tárgyilagos melléknév | objektiv [~t ~a]◼◼◼adjektiv |
