Magyar | Svéd |
---|---|
kilakoltat [~ott, lakoltasson ki, ~na] ige | vräka [vräkte vräkt]◼◼◼verbKilakoltattál minket. = Du fick oss vräkta. avhysa [-hyste -hyst]◼◼◻verb |
kilakoltatott | vräkt [~ ~a]◼◼◼ |
kilakoltatás [~t, ~a] főnév | vräkning [~en ~ar]◼◼◼substantiv avhysning [~en ~ar]◼◼◻substantiv |