Magyar-Latin szótár »

tisztviselő latinul

MagyarLatin
tisztviselő főnév

magistratus [magistratus](4th) M
noun

praepositus [praepositi](2nd) M
noun

tisztviselő (régi Rómában) főnév

aedilis is aedilesnoun
M

tisztviselőket választat

magistratus rogo

a legfőbb tisztviselők hivatali széke

sella curulis

a néptribunusoktól kér oltalmat (vmely tisztviselő sérelmes eljárása ellen)

tribunos apello

a pénzügyi tisztviselő hivatalából

E.I.Q. (ex instituto quaestoris)

adók főtisztviselője

Stip.Eph. (stipendiariorum ephorus)

alexandriai legfőbb polgári tisztviselők egyike főnév

archigeron [archigerontis](3rd) M
noun

archon (athéni főtisztviselő) főnév

archon [archontis](3rd) M
noun

az év kezdetét számítja (év kezdetén az első tisztviselő egy szeget ver be Jupiter-templom falába)

clavum movet ex eo die

Boeotarches (legfőbb tisztviselő Boeotiában)

Boeotarches [~ae]M Gr

bíborszegélyes toga (szabad polgárok gyermekeié és tisztviselőké)

toga praetexta

consul (510 óta a köztársaság első tisztviselője) főnév

consul [consulis](3rd) M
noun

diktátor (legfőbb rendű tisztviselő Rómában) főnév

dictator [dictatoris](3rd) M
noun

díszruha (főtisztviselőé) melléknév

dibaphus [dibapha, dibaphum]adjective

egyetemi tisztviselő

questor [~is]M

félreparancsol (lictor a tisztviselő útjából) ige

submoveo [submovere, submovi, submotus](2nd)
verb

félreszorít (lictor a tisztviselő útjából) ige

submoveo [submovere, submovi, submotus](2nd)
verb

tisztviselő főnév

dignitarius [~ii]noun
M

gazda (utazó tisztviselőket az államtól meghatározott áron beszállásol és ellát) főnév

parochus [parochi](2nd) M
noun

hajófelszerelést gondozó (tisztviselő) melléknév

navalis [navalis, navale]adjective

hivatali tisztviselő főnév

administrator [administratoris](3rd) M
noun

jogi végzettségű vezető tisztviselő melléknév

fiscalis [fiscalis, fiscale]adjective

kegyelmi év (az elhalt tisztviselő özvegye és árváis a javadalmat kapják)

annus gratiae

kegyelmi év (elhalt tisztviselő özvegye és árvái a javadalmat kapják)

annus deservitus

kormányzó (a dór államok legfőbb tisztviselőinek neve) főnév

demiurgus [demiurgi](2nd) M
noun

kísérő (hadvezéré, magas tisztviselőé) (személy) főnév

contubernalis [contubernalis](3rd) M
noun

köztisztviselői tisztség

magistratus civitatum

köztisztviselői éves segélydíj

adiutum [~i]N

legfőbb tisztviselő (Italia különféle városaiban)

Dict. (dictator)

látványosságok (amelyekkel a népet magasrangú tisztviselők megajándékozták) főnév

munus [muneris](3rd) N
noun

magasabb hivatali tisztviselő

AEd.Cur. (aedilis curulis)

polgári és büntetőbíró (rangra a consul után következő tisztviselő, az igazságügy intézője, számuk idővel 12-re emelkedett) főnév

praetor [praetoris](3rd) M
noun

pénzügyi tisztviselő

qu. (quaestor)

quaest. (quaestor)

pénzügyi tisztviselő (számuk idővel 2-ről 40-re nőtt) főnév

quaestor [quaestoris](3rd) M
noun

rendel (egy tisztviselő mellé) ige

arrogo [arrogare, arrogavi, arrogatus](1st) TRANS
verb

rendelt (egy tisztviselő mellé) melléknév

arrogatus(3rd)
adjective

római tisztviselő főnév

pr. (praetor)noun
abb. M

12