Magyar-Latin szótár »
parancsolt latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| parancsolt melléknév | imperativus(3rd) iussus(3rd) |
| parancsolt ünnep | |
| a katonáknak megparancsolta, hogy ugorjanak le, ha nem akarják, hogy hadijelvényük az ellenség kezébe kerüljön | militibus imperavit, ut deilirentnisi vellent aquilam hostibus prodere |
| a szomszédoknak megparancsolta, hogy magukat és övéiket tartsák távol a jogtalanságoktól és az erőszakoskodástól | finitimis imperavit, ut ab iniuria et maleficio se supsque prohiberent |
| az egész hadseregnek megparancsolta, hogy ne bocsátkozzanak harcba az ő parancsa nélkül | |
| ennek megparancsolta, hogy keresse fel a városokat | |
| ezt parancsolta | |
| hallgatást parancsolt | |
| ide parancsolt magának emlékművet | |
| jogosan és örömmel parancsolta meg az elhelyezést | |
| megparancsolt melléknév | praedico [dixi, dictus](3rd) |
| megparancsolta, hogy a katonák csendben szálljanak hajóra | |
| megparancsolta, hogy tegyen meg egynapi utat | |
| vallásos lélekkel parancsolta meg a sírhely adását | |
| végrendelettel maga parancsolta | |
| életében oltárt szentelni parancsolt | |
| írásban megparancsolta |
