Magyar-Latin szótár »
ostoba latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| ostoba | excors rdis(2nd) obtunsus(3rd) stultus(3rd) |
| ostoba melléknév | absurdus [absurda, absurdum]adjective ineptus [inepta, ineptum]adjective stolidus [stolida -um, stolidior -or -us, stolidissimus -a -um]adjective stupidus [stupida, stupidum]adjective |
| ostoba beszédből sok kellemetlenség származik | |
| ostoba beszédből származik | |
| ostoba embernél a hallgatás már bölcsességnek tűnik (Publilius Syrus) | |
| ostoba emberrel nem lehet tréfálkozni | |
| ostoba lennék, ha elfogadnám feltételeidet | |
| ostobaság főnév | absurditas [absurditatis](3rd) F absurdum [~i]noun stultitia [stultitiae](1st) F stupiditas [stupiditatis](3rd) F stupor [stuporis](3rd) M vecordia [vecordiae](1st) F |
| ostobaság attól félni, amit úgysem kerülhetünk el (Publilius Syrus) | |
| ostobaság halálfélelemben meghalni (Seneca) | |
| ostobaságok | ineptia [~ae]F |
| a bölcs megváltoztatja a véleményét, az ostoba makacsul ragaszkodik hozzá (Petrarca) | |
| a pap - ha virágot visz - vagy ostoba, vagy világfi | |
| aki a kelleténél többet beszél, arra azt mondják, ostoba | |
| aki fiatalon ostoba, öreg korában is ostoba marad | |
| az izzó harag megtörik, ha a válasz szelíd - de a perpatvar nő, ha az ostoba nem enged | frangitur ira gravis, ubi fit responsio suavis, et lis accrescit, ubi stultus cedere nescit |
| az okos ember megváltoztatja véleményét, - az ostoba, mint a hold, változik (kapkod) | |
| az ostoba csak ostobaságokat beszél (bolond lyukból bolond szél fúj) | |
| az ostoba csak saját szemének hisz | |
| az ostoba ember ok nélkül is folyton nevet (nevet, mint a fakutya) | |
| az ostoba ember szokása mondani | |
| az ostoba ember tulajdonsága, hogy mások hibáit figyeli, de a sajátjáról megfeledkezik (Cicero) | est proprium stultitiae, aliorum vitia cernere, oblivisci suorum |
| az ostobaságnak arra a fokára jutott, hogy ~ | |
| azt mondom, hogy ostoba vagy (ffinak mondva) | |
| azt mondom, hogy ostoba vagy (nőnek mondva) | |
| elment az esze (nincs esze… (olyan ostobaságot követett el) | |
| jellemző az ostobaságra, mások hibáit észrevenni, a magáét elfeledni (Cicero) | est enim proprium stiltitiae, aliorum vitia cernere, oblivisci suorum |
| milyen nagyobb ostobaságot lehetett volna mondani? | |
| minden ember tévedhet, de csak az ostoba tart ki tévedésében (Cicero) | cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errore perseverare |
| odáig jutott az ostobaságban, hogy ~ |
