Magyar | Latin |
---|---|
kivégzés főnév | cruciatus [cruciatus](4th) M ex{s}ecutio [~onis]noun |
kivégzésre hurcol | |
valahányszor száműzetésre vagy kivégzésre adott parancsot a császár, mindannyiszor hálát adtak az Isteneknek | quotiens fugas et caedes iussit princeps, totiens grates deis actae sunt |
vkt kivégzés végett átad |