Magyar-Latin szótár »
függ latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| függő beszéd | |
| függő gyökerű bajnóca | |
| függő gyümölcs | |
| függő gyümölcs (jog) | |
| függő pecsét | |
| függő sziklák | |
| függő változó főnév | functio [functionis](3rd) F |
| függőben | |
| függőben hagy | |
| függőben lévő | pendens [~tis](2nd) |
| függőben tart ige | suspendo [suspendere, suspendi, suspensus](3rd) |
| függőben tartott melléknév | suspensus [suspensa, suspensum]adjective |
| függőleges | directus(3rd) perpendicularis [~e](2nd) verticalis [~e](2nd) |
| függőleges melléknév | rectus [recta -um, rectior -or -us, rectissimus -a -um]adjective |
| függőleges felvető fonál (régi függőleges fonószéken) főnév | stamen [staminis](3rd) N |
| függőlegesen melléknév | rectis lineisadjective |
| függőlegesen határozószó | directe [directius, directissime]adverb |
| függőn melléknév | obnoxieadjective |
| függőség főnév | servitus utisnoun |
| a bölcs csak önmagától függ | |
| a függöny legördül | |
| a függőón irányával egybeeső egyenes (sík) | verticalis [~e](2nd) |
| a jogi cselekmények sem feltételtől, sem időtől nem függnek | |
| a kifüggesztett érctáblán (közölték a törvényeket) | |
| a szentségek kiszolgáltatása alól felmentett személy (felfüggesztett pap) | |
| a szerződés érvénye a szerződő felek beleegyezésétől függ | |
| a törvény kötelezőségének egy konkrét esetben való felfüggesztése főnév | dispensatio [dispensationis](3rd) F |
| adósi függőség | nexus [~us]M |
| akarattól nem függő melléknév | autonomus [autonoma, autonomum]adjective |
| akire akkor az egész polgárság tekintetét függesztette | |
| amelyek az emberekkel összefügg | |
| amennyiben (cum explicativum, állítm. ind. a két mondat között okozati összefüggés is van) kötőszó | cumconjunction |
| argumentum (érv, érvelés; a függvény független változója) főnév | argnoun |
| attól függőnek | |
| az elfogadott ajándékok leköteleznek (függő helyzetbe hoznak) | |
| az Istenektől függ |
