Magyar | Latin |
---|---|
cselekmény főnév | actio [actionis](3rd) F actus [actus](4th) M res reinoun |
a bűncselekmény annál nagyobb, minél magasabb állású a bűnös (Iuvenalis) | omne animi vitium tanto conspectius in se crimen habet, quanto maior qui peccat habetur |
a bűncselekmény elkövetése közben (a tettenérés jelölésére használt kifejezés) | |
a bűncselekmény teste (tárgyi bűnjel) | |
a bűncselekményekben az akarat, a szándék a fontos, nem az eredmény | |
a bűncselekményeket lelkiismeret-furdalás követi (Seneca) | |
a cselekmény-, tény szemléltetése, -nyilvánvalósága | |
a helyi szokás szerint kell eljárni (a jogi cselekménynek a helyi törvényeket figyelembe kell vennie) | |
a jogcselekményt érvénytelenné tevő (törvény) | irritans [~antis](2nd) |
a jogi cselekmények sem feltételtől, sem időtől nem függnek | |
a személyiség csorbulása (a római jogban a jogképesség elvesztése vagy csökkenése az okul szolgáló esemény, cselekmény mértékében) | |
a szent cselekmények (áldozatok) elvégzésére (bronzpénzek felirata) | |
a tanusítók cselekményeiből | |
a végkifejlet igazolja a cselekményt (Ovidius) | |
agresszív cselekményt elkövető (állam, személy) | agressor [~is]M |
ahol nincs vétek, ott nincs bűncselekmény | |
az eljárás cselekményei | |
az elvégzett cselekményből következően | |
az embernek tetsző cselekmények nem évülnek el | |
az eredmény igazolja a cselekményt (Ovidius) | |
azonos bűncselekmény és jogügylet esetében a birtokos előnyben részesül | |
befejezetlen jövő idő (jövőben beálló, folyó cselekmény) | |
büntetendő cselekmény főnév | delictum [delicti](2nd) N |
büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a bűncselekményt törvény vagy más jogszabály szankcióval sújtja (Ulpianus) | poena non irrogatur nisi quae quaqua lege vel quo alio iure delicto imposita est |
bűnbánati cselekményt végez (a pap bűnbánatra hívja a híveket) ige | confiteor [confiteri, confessus sum](2nd) DEP |
bűncselekmény főnév | delictum [delicti](2nd) N |
bűncselekményben nem bizonyító erejű ténykörülmény, gyanújel | |
bűncselekménynél a jog vélelmezi, (feltételezi) a szándékosságot, hacsak az ellenkezőjét nem sikerül bizonyítani | |
bűncselekményre vonatkozó melléknév | criminalis [criminalis, criminale]adjective |
egy jogi cselekménynek egy másikat magába olvasztása főnév | absorptio [absorptionis](3rd) F |
egyetlen bűncselekményt sem lehet ésszerűnek tekinteni (Livius) | |
felségárulás bűncselekménye | |
gondatlanságból eredő büntetendő cselekmény | |
ha szaporodnak a bűncselekmények, a büntetéseknek is szigorúbbaknak kell lenniük | |
hitcselekmény főnév | actus fideinoun |
ismétlődő bűncselekmény súlyosabb elbírálás alá esik |