Magyar-Latin szótár »
birtokos latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| birtokos | possessivus(3rd) |
| birtokos főnév | erus [eri](2nd) M |
| birtokos melléknév | locuples [locupletis (gen.), locupletior -or -us, locupletissimus -a -um]adjective |
| birtokos (letelepedett) | sessor [~oris]M |
| birtokos (személy) főnév | possessor [possessoris](3rd) M |
| birtokos eset | genitivus [~us]M |
| birtokos névmás | possessivum [~i]N |
| birtokosnak tekintendő az, aki habár vétkes, birtokát elhagyja, hogy a vele kapcsolatos terhektől megszabaduljon | |
| birtokostárs (személy) főnév | compossessor [compossessoris](3rd) M |
| a birtokos eset | |
| a kiváltság birtokosa | privilegiarius [~ii]M |
| alanyt jelölő birtokos eset | |
| anyagot jelölő birtokos eset | |
| az államhatalom birtokosai | |
| azonos bűncselekmény és jogügylet esetében a birtokos előnyben részesül | |
| birtokelhagyásos birtokos eset | |
| birtokot jelölő birtokos eset | |
| boldogok, akiket a törvény is elismer birtokosnak | |
| boldogok a birtokosok (boldogok a birtokon belül lévők). Tévesen Bismarcnak tulajdonítják e mondást, de szerepel már a római jogban is | |
| emlékezést kifejező birtokos eset | |
| felváltva (birtokos névmassal v gen-szal) határozószó | vicemadverb |
| földbirtokos (személy) | agrarius [~ii]M |
| földbirtokos (személy) főnév | possessor [possessoris](3rd) M |
| helyett (birtokos névmassal v gen-szal) | |
| helyi társbirtokosok társulata | |
| jogtalan birtokos | incubator [~oris]F |
| korona ( a királyi illetve állami javak birtokosa, mint jogi személy) főnév | corona [coronae](1st) F |
| képpen (birtokos névmassal v gen-szal) | |
| közbirtokos (személy) főnév | compossessor [compossessoris](3rd) M |
| magyarázó értelmű birtokos | |
| meghatározó birtokos eset | |
| megtelepedett birtokosok (gazdag adófizetők) | assidui [~orum]M |
| mennyiséget kifejező birtokos eset | |
| mint (birtokos névmassal v gen-szal) | |
| módon (birtokos névmassal v gen-szal) határozószó | vicemadverb |
| okolást kifejező birtokos eset | |
| részt kiemelő birtokos eset | |
| saját (a birtokos névmáshoz nyomatékként járuló szótag, pl. mepte, meapte, maopte -az én saját ~om) |
