Magyar | Latin |
---|---|
betű főnév | litera [literae](1st) F littera [litterae](1st) F |
betű szerint | |
betű szerint határozószó | litterate [litteratius, litteratissime]adverb |
betű szerinti | literalis [~e](2nd) |
betű szerinti melléknév | litteratus [litterata, litteratum]adjective |
betűcske főnév | litterula [litterulae](1st) F |
betűhöz való (iskola) melléknév | litterarius [litteraria, litterarium]adjective |
betűk | |
betűket szed (íráshoz) | |
betűket szánt (viasztáblán) ige | exaro [exarare, exaravi, exaratus](1st) |
betűket tanuló kisdiák | abecedarii [~orum]M |
betűrend főnév | abecedarium [abecedarii](2nd) N elementa [~orum]noun |
betűrendben | |
betűrendes (név-, szó-, tárgy-) mutató (könyvben) melléknév | index [~icis]adjective |
betűrím főnév | alliteratio [~onis]noun |
betűrímet alkot | allitero(1st) |
betűről betűre | |
betűről-betűre | |
betűszekrény főnév | |
betűt süt homlokára | |
betűvel jelzett melléknév | litteratus [litterata, litteratum]adjective |
betűvel jelzetten határozószó | litterate [litteratius, litteratissime]adverb |
betűző főnév | typographus [typographi](2nd) M |
betűírás főnév | litteratura [litteraturae](1st) F |
a betű nem pirul el (Cicero) (levélben írjuk meg azt, amit szóban nem merünk kifejezni) | |
a betű szerinti magyarázat csapdái | |
a betűhöz ragaszkodik | |
a betűket tisztán ejti ki | |
a halott szó elvész, az írott betű megmarad | |
a túlzott szigor (a törvény betűjéhez való makacs ragaszkodás sokszor súlyos jogtalanság) | |
alfabeticus (betűrendes) | |
az ellentétek egymás mellé állítva jobban szembetűnnek | |
az r-betű hibás ejtése | rotacismus [~i]M |
csak három betűt ismerő ember (Plautus) (tudatlan, buta) | |
cé (betű neve) | |
dőlt (pl. betű) melléknév | cursivus [cursiva, cursivum]adjective |