Magyar-Latin szótár »
bűn latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| a bűnös bűbájosság Istenei | |
| a bűnös joggal fél (Seneca) (nem tudja mikor derül ki vétkessége) | |
| a bűnügyekről | |
| a gazdag embert - még ha bűnös is - nehéz elítélni | |
| a henyélés bűnre visz, tehát űzd el magadtól. Ha a henyélést szereted, kényelemszeretővé leszel | otia dant vitia; fugiant ergo procul illa! Otia si sequeris, luxuriosus [~eris] |
| a hír nem mindig téved (Tacitus) (néha rá is vezet a bűnre vagy a bűnösre) | |
| a jók az erény iránti szeretetből irtóznak bűnt elkövetni | |
| a legtöbb ember nem a bűnre haragszik, hanem a bűnösre (Seneca) | magna pars hominum est quae non peccatis irascitur, sed peccantibus |
| a nagyobb bűn elnyeli a kisebbet | |
| a rossz lelkiismeret fényét nehéz elviselni (Seneca) (mert rávilágít a bűnre a bűnös lelkében) | |
| A szeplőtelen fogantatásról és az áteredő bűnről | |
| a visszaeső bűnös végül meglakol | |
| a vádlottnak nyújtott előny a bűnvádi perrendtartás szerint (pl. övé az utolsó szó joga) | |
| absente reo (bűnösség hiányában) | |
| ahol nincs vétek, ott nincs bűncselekmény | |
| ahány a bűntett, annyi a büntetés | |
| aki megbánja bűnét, megnyugszik és megváltoztatja véleményét is (Cicero) | |
| aki önként védekezik, önmagát vádolja (ha nem bűnös, akkor miért védekezik?) | |
| akinek hasznára van a bűntett, az a tettes (Seneca) | |
| alkalom (bűnre) főnév | scandalum [scandali](2nd) N |
| alvilági bűnös (aki lustaságáért büntetésül kötelet ver, ezt azonban egy szamár mindig szétrágja) | Ocnus [~i]M |
| arcunk nehezen rejti el bűntetteinket (Ovidius) (arcunk elárul bennünket) | |
| az a bűntény kapzsiságból eredt | |
| az első ember bűnbeesése főnév | apostasia [apostasiae](1st) F |
| az üdvösség kezdete a bűn beismerése (Seneca) | |
| azonos bűncselekmény és jogügylet esetében a birtokos előnyben részesül | |
| azt, aki bűntelen - jaj, átok! -lebecsüljük, és kívánnánk irigyen vissza, ha már halott (Horatius) | virtutem incolumem odimus, sublatam ex oculis quaerimus invidi |
| beburkolt (bűn) melléknév | obvolutus(3rd) |
| belekever a bűnbe | |
| bocsánatos bűn | |
| büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a bűncselekményt törvény vagy más jogszabály szankcióval sújtja (Ulpianus) | poena non irrogatur nisi quae quaqua lege vel quo alio iure delicto imposita est |
| csak a bűnösöket bünteti | |
| csak akkor vádolj másokat, ha te magad bűn nélkül való vagy | |
| csúfosan megbűnhödik | |
| dicséretes dolog, ha valaki tud valamit, de bűnös az, aki nem akar semmit sem tanulni (Cato) | |
| e bűnt szülő kor házasok életét fertőzte elsőbb meg, s a családokat (Horatius) | fecunda culpae saecula nuptias primum inquinavere et genus et domos |
| egyetlen bűncselekményt sem lehet ésszerűnek tekinteni (Livius) | |
| elfedett (bűn) melléknév | obvolutus(3rd) |
| elfogatás helye szerint illetékes bíróság (bűnügyekben) | |
| elfogott (bűntettes) melléknév | deprehensus(3rd) |
