Magyar-Latin szótár »
írás latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| a levél (az írás) nem pirul el (Cicero) (gyakran levélben, írásban mondjuk el azt, amit szóban nem merünk kimondani) | |
| a mesterséges könnyek a cselnek, nem pedig a sírásnak jelei (Publilius Syrus) | |
| a méltatlanság versírásra késztet (Iuvenalis) (ha a költőt valami bántja, versben fejezi ki magát) | |
| a régi írásokat bújja | |
| a régi írásokban búvárkodik | |
| a szabályzat előírása | |
| a szent írások doktora | |
| a Szentírás és a keleti nyelvek tanára | |
| a szentírás és a keleti nyelvek tanára | |
| a szentírástan tanára | |
| a szerződés megszűnik, az emlékek (az írások) megmaradnak (Ovidius) | |
| a szó elrepül, az írás megmarad | |
| a szó elszáll, az írás megmarad | |
| a sírásban is van némi gyönyörőség (Ovidius) (megkönnyebbülést ad) | |
| a Trentói Zsinat Sérthetetlen Szent Írásai | |
| a Tridenti Zsinat Sérthetetlen Szent Írásai | |
| a törvény előírása | |
| a versírásra adja magát | |
| a vádlótárs aláírása | subscriptio [~onis]F |
| affidavit (esküvel megerősített írásbeli nyilatkozat) | |
| Afranus Menandert követte a vígjátékírásban | |
| alkot (írásban) ige | effingo [effingere, effinxi, effictus](3rd) |
| aláírás főnév | manu proprianoun signatura [~ae]noun |
| aláírás, felirat | subscriptio [~onis]F |
| aláírásra jogosult | signatarius(3rd) |
| aláírással ellátott, szövegezés nélküli fehér papírlap főnév | alba [albae](1st) F |
| anyag, tárgy (írásműé) | lemma [lemmatis](3rd) N Gr |
| apostoli írások | |
| asztal (képletesen is, szentírásé, eucharisztiáé) főnév | mensa [mensae](1st) F |
| az előírások megtartásával | |
| az előírások szerint | |
| az iskolában a gyermekek fegyvere a könyörgés és a sírás | |
| az írás előtt (a korábbi időkben) | |
| az írásnál jelen lenni | |
| az írást írással, a beszédet pedig beszéddel tanuljuk meg (Binder) | |
| az örökös sírása az álarc alatt nevetés (Publilius Syrus) (a nevető örökösök) | |
| azonos kézírás | |
| belepusztul a sírásba |
