Magyar-Latin szótár »

érv latinul

MagyarLatin
dícsérve elhelyezem

I. (loco laudando loco laudato)

dícsérve helyezd el

I. (loco laudando loco laudato)

egy területre érvényes törvényeknek alá nem vetett

exterritorialis [~e](2nd)

egy tény elismerése -, jogérvényessége az ellenkezője bizonyításáig főnév

praesumptio [praesumptionis](3rd) F
noun

egyszerű érvényesítés (házasságé)

convalidatio simplex

ellenérv főnév

defensio [defensionis](3rd) F
noun

emberre szabott érv (nem a vitatott tárgy igazára épít, hanem a vitapartner személyét tartja szem előtt)

argumentum ad hominem

ezután a gall lovasok közül valakit nagy jutalmat ígérve rávesz arra, hogy vigye el a levelét Ciceróhoz

tum cuidam ex equitibus Gallis magnis praemiis persuadet, ut ad Ciceronem litteras deferat

Gyulafehérvár főnév

Apulum [~i]noun
N

Gyulafehérvár (Alba Iulia) főnév

Alba Carolinanoun

Apulumnoun

Apulum [~i]noun
N

ha valami kezdettől fogva érvénytelen, az idők folyamán sem válhat érvényessé

non firmatur tractu temporis, quod de iure ab initio non subsistit

házasság egyszerű érvényesítése

convalidatio simplex

házasság érvényesítése főnév

convalidatio [convalidationis](3rd) F
noun

itt nincs ellenérv

hic defensio nulla est

jelenben általános érvényű megállapítás

praesens gnomicum

jogomat érvényesítem

ius suum exsequor

jogát érvényesíti

ius suum persequor

kisérve valakihez v. valamihez eljut ige

assequor [assequi, assecutus sum](3rd) DEP
verb

Károlyfehérvár (Alba Iulia) főnév

Alba Carolinanoun

Apulum [~i]noun
N

kérve határozószó

precarioadverb

kérve kér ige

resecro [resecrare, resecravi, resecratus](1st)
verb

kérve-kérlek

te oro atque obsecro

kérve valaki után jár ige

ambio [ambire, ambivi, ambitus](4th)
verb

kérve valaki után járó főnév

ambitus [ambitus](4th) M
noun

kérvény főnév

instantia [instantiae](1st) F
noun

libellus [libelli](2nd) M
noun

kérvény (a prétorhoz vád benyújtására) főnév

postulatio [postulationis](3rd) F
noun

kérvénygyüjtő főnév

servus a libellisnoun

kötelező érvényű jog

ius cogens

megelőz (utolérve) ige

praetereo [praeterire, praeterivi(ii), praeteritus]verb

minden érvet fel kell használnunk

omnibus argimtis utendum est

mindenre érvényes

generalis [~e](2nd)

mindkét felé érvényes

ambivalens [~tis](2nd)

mérkőzik valakivel (fegyverrel, jogi érvvel) ige

experior [experiri, expertus sum](4th) DEP
verb

mérv főnév

formatum [~i]noun
N

nagymérvű melléknév

intensivus [intensiva, intensivum]adjective

nem az érvek száma, hanem azok súlya számír (ifj. Plinius)

non numerantur sententiae, sed ponderantur

2345