Svéd-Magyar szótár »

skrik jelentése magyarul

SvédMagyar
skrik [~et; pl., ~] substantiv

sikoly◼◼◼főnév

kiáltás◼◼◼főnév

kiabálás◼◼◼főnév

sikítás◼◼◻főnév

sírás◼◼◻főnév

sikoltás◼◼◻főnév

üvöltés◼◼◻főnév

ordítás◼◼◻főnév

skrika [skrek, skrikit, skriken, skriket, skrikna, pres. skriker] verb

kiabál◼◼◼igePróbáltam kiabálni. = Jag försökte skrika.

sikít◼◼◼igeHallottam valakit sikítani. = Jag hörde någon skrika.

kiált◼◼◼ige

ordít◼◼◻igeTeli torokból ordított. = Han skrek för full hals.

sír◼◼◻ige

visít◼◼◻ige

kiáltozik◼◼◻ige

kiáltoz◼◻◻ige

bömböl◼◻◻ige

rikácsol◼◻◻ige

kikiabál◼◻◻ige

rikolt◼◻◻ige

sivít◼◻◻ige

vonítige

sivalkodikige

skrika [~n, skrikor] substantiv

kiáltás◼◼◻főnév

sírás◼◼◻főnév

üvöltés◼◼◻főnév

ordítás◼◼◻főnév

üvöltő◼◻◻főnév

szajkó◼◻◻főnév

sivalkodásfőnév

skrika till

felkiált◼◼◼

felsikolt◼◻◻

elkiáltja magát

elordítja magát

elsikoltja magát

felordít

kiáltást hallat

kurjant

rikkant

skrikande [~t] substantiv

ordítás◼◼◼főnév

12