dis jelentése magyarul
| Svéd | Magyar |
|---|---|
| disposition [~en ~er] substantiv | hajlam [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév diszpozíció [~t, ~ja, ~k]◼◼◻főnév elrendezés◼◼◻főnév |
| dispositiv [~t ~a] adjektiv | diszpozitív◼◼◼melléknév eltérést megengedőmelléknév hézagpótlómelléknév |
| disputation [~en ~er] substantiv | vita [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév disputa [~át, ~ája, ~ák]◼◻◻főnév |
| disputera [~de ~t] verb | vitatkozik [-ott, -zon/-zék, -na/-nék]◼◼◼ige |
| dispyt [~en ~er] substantiv | vita [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév nézeteltérés◼◼◻főnév veszekedés [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév perpatvar◼◻◻főnév szóváltás◼◻◻főnév |
| diss [~et] substantiv | disz◼◼◼főnév |
| dissa [~de ~t] verb | kritizál [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige lenéz◼◼◻ige megsért◼◼◻ige lehurrog [~ott, hurrogjon le, ~na]ige |
| dissekera [~de ~t] verb | boncol [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige felboncol◼◼◼ige boncolgat [~ott, boncolgasson, ~na]◼◼◻ige elemez [~ett, ~zen, ~ne]◼◼◻ige feldarabol◼◼◻ige |
| dissektion [~en ~er] substantiv | boncolás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| disseminerad | disszeminált◼◼◼ |
| dissertation [~en ~er] substantiv | értekezés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév disszertáció [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév eszmecserefőnév |
| dissident [~en ~er] substantiv | ellenzéki [~t, ~je, ~ek]◼◼◼főnév másként gondolkodó◼◼◼főnév szakadár [~t, ~a, ~ok]◼◻◻főnév véleménykülönbség◼◻◻főnév |
| dissimulera | tagadja a betegséget vagy a tünetek romlását a valóság ellenére |
| dissociation [~en ~er] substantiv | disszociáció [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév elkülönítés [~t, ~e, ~ek]◼◻◻főnév elkülönülés [~t, ~e, ~ek]◼◻◻főnév |
