Svéd | Magyar |
---|---|
sammantagen [-taget -tagna] adjektiv | összerakottmelléknév |
sammanträda [-trädde, -trätt, pres. -träder] verb | ülésezik [-ett, -zen/-zék, -ne/-nék]◼◼◼ige ülést tart◼◼◻ige tanácskozik [-ott, -zon, -na]◼◻◻ige összejönige |
sammanträde [~t ~n] substantiv | ülés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév értekezlet [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnév tárgyalás [~t, ~a, ~ok]◼◼◻főnév gyűlés [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév |
sammanträdesprotokoll [~et; pl. ~] substantiv | ülés jegyzőkönyve◼◼◼főnév |
sammanträdesrum [~met; pl. ~, best. pl. ~men] substantiv | tárgyalóterem◼◼◼főnév |
sammanträffa [~de ~t] verb | találkozik [-ott, -zon/-zék, -na/-nék]◼◼◼ige egybeesik◼◻◻ige egyezik [-ett, -zen/-zék, -ne/-nék]ige |
sammanträffande [~t ~n] substantiv | véletlen [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév egybeesés◼◼◼főnév találkozás [~t, ~a, ~ok]◼◼◻főnév találkozó [~t, ~ja, ~k]◼◻◻főnév |
sammanträffning [~en ~ar] | |
sammantryckbar [~t ~a] | |
sammanväga [-vägde -vägt] verb | összemérige |
sammanvägning [~en ~ar] substantiv | együttmérésfőnév |
sammanvuxen [-vuxet -vuxna] adjektiv | összenőtt◼◼◼melléknév egybenőttmelléknév |
självbestämmande [~t] substantiv | önrendelkezés◼◼◼főnév önálló◼◼◻főnév autonóm◼◻◻főnév önmeghatározó◼◻◻főnév |
skämmande |