Német | Magyar |
---|---|
tuten [tutete; hat getutet] Verb [ˈtuːtn̩] | kürtöl◼◼◼ige dudálige tülkölige |
die Tute [der Tute; die Tuten] Substantiv | kürt◼◼◼főnév |
Tutenchamun | Tutanhamon◼◼◼ |
die Eselstute [der Eselstute; die Eselstuten] Substantiv | szamárkancafőnév |
die Servitut [der Servitut; die Servituten auch das Servitut; des Servitut(e)s; die Servitute] Substantiv [zɛʁviˈtuːt] besonders österreichische und schweizerische Rechtssprache | szolgalom◼◼◼főnév |
das Statut [des Statut(e)s; die Statuten] Substantiv [ʃtaˈtuːt] | szabályzat◼◼◼főnév statútum◼◼◼főnév előírás◼◻◻főnév (szabály)rendeletfőnév alapszabály(zat)főnév |
statutenwidrig Adjektiv | alapszabályellenesmelléknév szabályrendeletbe ütközőkifejezés szabályzatellenesmelléknév |
die Statutenänderung [der Statutenänderung; die Statutenänderungen] Substantiv | alapszabály módosítás◼◼◼kifejezés szabályrendelet módosításakifejezés szabályzat módosításkifejezés |
der Stuten [des Stutens; die Stuten] Substantiv [ˈʃtuːtn̩] | fehér kenyérkifejezés kalácsfőnév |
die Stute [der Stute; die Stuten] Substantiv [ˈʃtuːtə] | kanca◼◼◼főnév |
das Stutenfohlen Substantiv | kancacsikófőnév |
die Stutenzucht [der Stutenzucht; die Stutenzuchten] Substantiv | kancatenyésztésfőnév |