Német-Magyar szótár »

schuldige jelentése magyarul

Német	Magyar
der Schuldige [der Schuldige/ein Schuldiger; des/eines Schuldigen, die Schuldigen/zwei Schuldige] Substantiv [ˈʃʊldɪɡə] biblisch	bűnös (férfi)◼◼◼főnév vallJohn a bűnös. = John ist der Schuldige. vétkes (férfi)◼◼◻főnév vallÉn vagyok a vétkes. = Ich bin der Schuldige. hibás (férfi)◼◼◻főnév vall bűnbak◼◻◻főnév vall
die Schuldige [eine Schuldige; der/einer Schuldigen; die Schuldigen/zwei Schuldige] Substantiv [ˈʃʊldɪɡə] biblisch	bűnös (nő)◼◼◼főnév vallJohn a bűnös. = John ist der Schuldige. vétkes (nő)◼◼◻főnév vallÉn vagyok a vétkes. = Ich bin der Schuldige. hibás (nő)◼◼◻főnév vall
schuldig [schuldiger; am schuldigsten] Adjektiv [ˈʃʊldɪç]	bűnös◼◼◼melléknév jogJohn a bűnös. = John ist der Schuldige. vétkes◼◼◻melléknév jogÉn vagyok a vétkes. = Ich bin der Schuldige. adós◼◼◻melléknévNe érezd magad adósnak. = Du musst dich doch nicht schuldig fühlen. hibás◼◼◻melléknév jogHibásnak érzem magam. = Ich fühle mich schuldig. köteles◼◼◻melléknév
schuldigermaßen	kötelességszerűen
anschuldigen [schuldigte an; hat angeschuldigt] (Genitiv / wegen mit Genitiv) Verb [ˈanˌʃʊldɪɡn̩]	(meg)vádolige
anschuldigend Adjektiv [ˈanˌʃʊldɪɡn̩t]	vádolómelléknév
beschuldigen [beschuldigte; hat beschuldigt] Verb [bəˈʃʊldɪɡn̩]	vádol◼◼◼igeNe az áldozatot vádold! = Beschuldige nicht das Opfer! megvádol◼◼◻ige
der Beschuldiger [des Beschuldigers; die Beschuldiger] Substantiv	vádló◼◼◼főnév
der Mitschuldige [ein Mitschuldiger; des/eines Mitschuldigen; die Mitschuldigen/zwei Mitschuldige] substantiviertes Adjektiv	bűntárs (férfi)◼◼◼főnév cinkos (férfi)◼◼◻főnév (bűn)részes (férfi)főnév cinkostárs (férfi)főnév vétkességben osztozó (férfi)kifejezés
die Hauptschuldige [eine Hauptschuldige; der/einer Hauptschuldigen, die Hauptschuldigen/zwei Hauptschuldige] Substantiv	főbűnös (nő)◼◼◼főnév
die Mitschuldige [eine Mitschuldige; der/einer Mitschuldigen; die Mitschuldigen/zwei Mitschuldige] substantiviertes Adjektiv	bűntárs (nő)◼◼◼főnév cinkos (nő)◼◼◻főnév (bűn)részes (nő)főnév cinkostárs (nő)főnév vétkességben osztozó (nő)kifejezés
der Hauptschuldigere [der Hauptschuldige; des/eines Hauptschuldigen, die Hauptschuldigen/zwei Hauptschuldige] Substantiv	főbűnös (férfi)főnév
entschuldige [ɛntˈʃʊldɪɡə]	elenged◼◼◼
Entschuldige bitte, dass ich mir mit der Antwort so lange Zeit gelassen habe.	Ne haragudj, hogy ilyen sokáig tartott, hogy írjak.
entschuldigen [entschuldigte; hat entschuldigt] (Akkusativ) Verb [ɛntˈʃʊldɪɡn̩]	megbocsát◼◼◼ige felment◼◻◻ige ment(eget)ige
entschuldigen, sich [entschuldigte sich; hat sich entschuldigt] (bei jm) Verb	bocsánatot kér (vkitől)◼◼◼kifejezés
entschuldigen, sich [entschuldigte sich; hat sich entschuldigt] Verb	kimenti magát◼◻◻kifejezés elkéredzkedikige mentegető(d)zikige
Entschuldigen Sie, dass ich Sie warten ließ.	Elnézést, amiért megvárakoztattam.◼◼◼