Német-Magyar szótár »
laute jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| ablauten [lautete ab; hat abgelautet] Verb | tőhangzóját megváltoztatjakifejezés „ablautot” kapkifejezés |
| abläuten [läutete ab; hat abgeläutet] Verb | kicsengetige lecsengetige |
| anlauten [lautete an; hat angelautet] Verb [ˈanˌlaʊ̯tn̩] | |
| anläuten [läutete an; hat angeläutet] Verb [ˈanˌlɔɪ̯tn̩] | becsengetige beharangozige felcsengetige |
| auslauten [lautete aus; hat ausgelautet] Verb | |
| ausläuten [läutete aus; hat ausgeläutet] Verb [ˈaʊ̯sˌlɔɪ̯tn̩] | csengetéssel kihirdetkifejezés csengetéssel vminek a végét jelzikifejezés elhal (hang)ige harangozással kihirdetkifejezés harangozással vminek a végét jelzikifejezés temetésre harangozkifejezés |
| einläuten [läutete ein; hat eingeläutet] Verb | beharangoz◼◼◼ige |
| umlauten [lautete um; hat umgelautet] Verb [ˈʊmˌlaʊ̯tn̩] | |
| das Läutewerk [des Läutewerk(e)s; die Läutewerke] Substantiv | csengetőszerkezetfőnév harangműfőnév jelzőcsengőfőnév jelzőharangfőnév |
| das Abendläuten Substantiv | esti harangszó◼◼◼kifejezés estharangfőnév takarodófőnév |
| der Ablaut [der Ablaut(e)s; die Ablaute] Substantiv [ˈapˌlaʊ̯t] Sprachwissenschaft | apofóniafőnév tőhang(zó)változásfőnév tőhangváltásfőnév |
| Alarmglocken läuten | megszólal a vészcsengő (figyelmeztető jel, vészjelzés))◼◼◼átv |
| kleinlaut [kleinlauter; am kleinlautesten] Adjektiv [ˈklaɪ̯nˌlaʊ̯t] | megszeppentmelléknév |
| unlauter [unlauterer; am unlautersten] Adjektiv [ˈʊnˌlaʊ̯tɐ] | nem becsületeskifejezés nem tisztakifejezés |
| vorlaut [vorlauter; am vorlautesten] Adjektiv [ˈfoːɐ̯ˌlaʊ̯t] | hangoskodó◼◼◼melléknév kotnyeles◼◼◻melléknév harsánymelléknév |
| der Anlaut [des Anlaut(e)s; die Anlaute] Substantiv [ˈanˌlaʊ̯t] | kezdőhangfőnév |
| der Auslaut [des Auslaut(e)s; die Auslaute] Substantiv [ˈaʊ̯sˌlaʊ̯t] | utolsó hangja egy szónakkifejezés |
