deut jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| doppeldeutig [doppeldeutiger; am doppeldeutigsten] Adjektiv [ˈdɔpl̩ˌdɔɪ̯tɪç] | homályos◼◻◻melléknév |
| eindeutig [eindeutiger; am eindeutigsten] Adjektiv [ˈaɪ̯nˌdɔɪ̯tɪç] | egyértelmű◼◼◼melléknévEgyértelműen menni akar. = Sie will eindeutig gehen. félreérthetetlen◼◼◻melléknév |
| norddeutsch [norddeutscher; am norddeutschesten] Adjektiv [ˈnɔʁtˌdɔɪ̯t͡ʃ] | északnémet◼◼◼melléknévAmi a bajoroknak a weisswurst, az az északnémeteknek a barnakenyér. = Was dem Bayern die Weißwurst, ist dem Norddeutschen sein Schwarzbrot. |
| ostdeutsch [ostdeutscher; am ostdeutschesten] Adjektiv [ˈɔstˌdɔɪ̯tʃ] | keletnémet◼◼◼melléknév |
| süddeutsch [süddeutscher; am süddeutschesten] Adjektiv [ˈzyːtdɔɪ̯t͡ʃ] | délnémet◼◼◼melléknév |
| unbedeutend [unbedeutender; am unbedeutendsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌdɔɪ̯tn̩t] | jelentéktelen◼◼◼melléknévÚgy vélem néha, hogy igazából semmi időm sincs arra, hogy jelentéktelen semmiségekre szenteljek figyelmet. = Manchmal finde ich, dass ich im Grunde keine Zeit dazu habe, unbedeutenden Belanglosigkeiten meine Aufmerksamkeit zu schenken. |
| undeutlich [undeutlicher; am undeutlichsten] Adjektiv [ˈʊnˌdɔɪ̯tlɪç] | homályos◼◼◼melléknév érthetetlen◼◼◻melléknévNem értettem Johnit, olyan érthetetlenül beszélt. = Ich konnte John nicht verstehen, weil er so undeutlich sprach. |
| unzweideutig [unzweideutiger; am unzweideutigsten] Adjektiv [ˈʊnt͡svaɪ̯ˌdɔɪ̯tɪç] | egyértelmű◼◼◼melléknév |
| westdeutsch [westdeutscher; am westdeutschesten] Adjektiv [ˈvɛstˌdɔɪ̯tʃ] | nyugatnémet◼◼◼melléknév |
| das Amtsdeutsch [des Amtsdeutsch(s); —] Substantiv [ˈamt͡sˌdɔɪ̯t͡ʃ] abwertend | a hivatalok (német) nyelvekifejezés hivatali (német) nyelvkifejezés |
| andeutend Adjektiv [ˈanˌdɔɪ̯tn̩t] | utaló◼◼◼melléknév jelzőmelléknév |
| die Andeutung [der Andeutung; die Andeutungen] Substantiv [ˈandɔɪ̯tʊŋ] | utalás (vmire)◼◼◼főnév célzás◼◼◼főnévÉrtem a célzást. = Ich verstehe die Andeutung. sejtetés◼◼◻főnév |
| andeutungsweise Adverb [ˈandɔɪ̯tʊŋsˌvaɪ̯zə] | célzásképpenhatározószó finoman jelezvehatározószó |
| die ARD [der ARD; —] ( Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlichen Rundfunkanstalten der Bundesrepublik Deutschland) Substantiv [aʔɛɐ̯ˈdeː] | |
| auf Deutsch | németül◼◼◼határozószó |
| die Ausdeutung [der Ausdeutung; die Ausdeutungen] Substantiv | értelmezés◼◼◼főnév kifejtés (jelentésé)◼◻◻főnév |
| die Auslandsdeutsche substantiviertes Adjektiv [ˈaʊ̯slant͡sˌdɔɪ̯t͡ʃə] | külföldi német◼◼◼kifejezés |
| bäh (begleitet von einem /auch nur angedeuteten/ Herausstrecken der Zunge) ) Interjection Kindersprache, sonst salopp | bee (a nyelv /akár csak burkolt/ kidugásával kísérve)indulatszó |
| das Beamtendeutsch [des Beamtendeutsch(s); —] Substantiv abwertend | hivatali német (nyelv)kifejezés |
| bedeuten [bedeutete; hat bedeutet] Verb [bəˈdɔɪ̯tn̩] | jelent◼◼◼igeMit jelent ez? = Was bedeutet das? |
| die Bedeutsamkeit [der Bedeutsamkeit; die Bedeutsamkeiten] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tzaːmkaɪ̯t] | jelentőség◼◼◼főnév |
| die Bedeutung [der Bedeutung; die Bedeutungen] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋ] | jelentőség◼◼◼főnévNincs jelentősége. = Das ist nicht von Bedeutung. jelentés◼◼◼főnévA színeknek jelentésük van. = Farben haben Bedeutungen. |
| die Bedeutungserweiterung [der Bedeutungserweiterung; die Bedeutungserweiterungen] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋsʔɛɐ̯ˌvaɪ̯təʁʊŋ] | jelentésbővülésfőnév |
| der Bedeutungsfehler Substantiv | jelentési hibakifejezés |
| die Bedeutungslehre [der Bedeutungslehre; die Bedeutungslehren] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋsˌleːʁə] | jelentéstanfőnév |
| die Bedeutungslosigkeit [der Bedeutungslosigkeit; die Bedeutungslosigkeiten] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋsˌloːzɪçkaɪ̯t] | jelentéktelenség◼◼◼főnév |
| der Bedeutungsunterschied [des Bedeutungsunterschied(e)s; die Bedeutungsunterschiede] Substantiv | jelentésbeli különbség◼◼◼kifejezés |
| die Bedeutungsverengerung Substantiv | jelentésszűkülésfőnév |
| der Bedeutungswandel [des Bedeutungswandels; die Bedeutungswandel] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋsˌvandl̩] | jelentésváltozás◼◼◼főnév |
| das Bedeutungswörterbuch [des Bedeutungswörterbuch(e)s; die Bedeutungswörterbücher] Substantiv [bəˈdɔɪ̯tʊŋsˌvœʁtɐbuːx] | értelmező szótárkifejezés |
| das Behördendeutsch [des Behördendeutschs; —] Substantiv [bəˈhøːɐ̯dn̩ˌdɔɪ̯t͡ʃ] | hivatali nyelvkifejezés |
