deut jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| der Deut [—; —] Substantiv [dɔɪ̯t] | régi rézpénzkifejezés |
| deutbar | megfejthető◼◼◼ |
| die Deutelei [der Deutelei; die Deuteleien] Substantiv | kicsinyességfőnév |
| deuteln [deutelte; hat gedeutelt] Verb [ˈdɔɪ̯tl̩n] | csűr-csavar◼◼◼ige magyarázgatige |
| herumdeuteln [deutelte herum; hat herumgedeutelt] Verb [hɛˈʁʊmˌdɔɪ̯tl̩n] | magyarázgatige értelmezgetige |
| die Deutemöglichkeit Substantiv | értelmezési lehetőségkifejezés |
| deuten [deutete; hat gedeutet] Verb [ˈdɔɪ̯tn̩] | jelez◼◼◼ige mutat◼◼◼igeA fellépésében semmi nem mutat határozatlanságra. = Nichts an seinem Auftreten deutete auf Unsicherheit hin. jelent◼◼◼ige értelmez◼◼◻ige magyaráz◼◼◻ige |
| deutend Adjektiv [ˈdɔɪ̯tn̩t] | értelmező◼◼◼melléknév |
| der Deuter [des Deuters; die Deuter] Substantiv [ˈdɔɪ̯tɐ] | magyarázó◼◼◼főnév értelmező◼◼◻főnév figyelmeztetésfőnév mutogatópálcafőnév |
| das Deuterium [des Deuteriums; —] Substantiv [dɔɪ̯ˈteːʁiʊm] | deutérium◼◼◼főnév nehézhidrogén◼◻◻főnév |
| der Deuterojesaja Substantiv | Deutero-Izajás◼◼◼főnév Deutero-Ézsaiásfőnév |
| das Deuteronomium [des Deuteronomiums; —] Substantiv [dɔɪ̯teʁoˈnoːmi̯ʊm] | Deuteronómium◼◼◼főnév Mózes 5. könyve◼◻◻kifejezés Mózes 2. törvénykönyvekifejezés |
| andeuten [deutete an; hat angedeutet] Verb [ˈanˌdɔɪ̯tn̩] | sugall◼◼◼ige célozgat◼◼◻ige sejtet◼◼◻ige gyanúsít◼◻◻ige burkoltan állítkifejezés |
| ausdeuten [deutete aus; hat ausgedeutet] Verb | értelmez◼◼◼ige magyarázige |
| hindeuten [deutete hin; hat hingedeutet] (auf mit Akkusativ) Verb | utal (vmire)◼◼◼ige rámutat (vmire)◼◼◻ige céloz (vmire)◼◻◻ige |
| hineindeuten [deutete hinein; hat hineingedeutet] Verb | belemagyarázige |
| umdeuten [deutete um; hat umgedeutet] Verb [ˈʊmˌdɔɪ̯tn̩] | átértelmez◼◼◼ige más jelentést adni nekikifejezés |
