Magyar | Norvég |
---|---|
rábizonyíthatatlan mn | |
rábizonyul ige | |
raktárbizonylat fn | opplagsbevis [-et, -/-er, -ene/-a] |
statisztikailag bebizonyított | |
szakmunkás-bizonyítvány fn | fagbrev [-et, -/-er, -ene/-a] |
számlabizonylat fn | kvittering [-en/-a, -er, -ene] |
származási bizonyítvány | opprinnelsesbevis [-et, -/-er, -ene/-a] |
születési bizonyítvány | fødselsattest [-en, -er, -ene] |
tanúbizonyság fn | |
tárgyi bizonyíték | |
terhelő bizonyíték | |
úgy bizony | |
valónak bizonyul | |
vártnál jobbnak bizonyult | |
végbizonyítvány fn | avgangsvitnemål [-et, -, -ene/-a] |
végbizonyítványt szerez | absolverer [absolverte, absolvert] |