Magyar | Norvég |
---|---|
ítél ige | dømmer [dømte, dømt] |
ítélet fn | |
ítélet indokolása | |
ítélet kihirdetése | |
ítélet végrehajtása | |
ítéletet hirdet | |
ítéletet hoz | |
ítéletet jogerőssé nyilvánít | |
ítéletet mond | |
ítélethirdetés fn | domsavsigelse [-n, -r, -ne] |
ítélethozatal fn | |
ítéletidő fn | uvær [-et, -, -ene/-a] |
ítéletnap fn | dommedag [-en, -er, -ene] |
ítéletvégrehajtás fn | straffefullbyrdelse [-n, -r, -ne] |
ítéletvégrehajtó fn | |
ítélkezik ige | dømmer [dømte, dømt] |
ítélkezik élők és holtak felett | |
ítélkezés fn | dømming [-en/-a, -er, -ene] |
ítélkező mn | dømmende [-, -] |
ítélő adj | dømmende [-, -] |
ítélő hatalom fn | |
ítélőbíró fn | dommer [-en, -e, -ne] |
ítélőképes mn | |
ítélőképesség fn | dømmekraft [-en/-a, -krefter, -kreftene] |
ítélőszék fn | |
ítélőtábla fn | |
a felperesnek ítélik az ingatlant | |
a korábban elítélt | |
a közmegítélés | |
a külső után ítélve | |
a látszatról ítélve | |
a Nobel-díj odaítélése | |
a vádlott távollétében meghozott ítélet | uteblivelsesdom [-men, -mer, -mene] |
akasztásra ítélik | |
amennyire meg tudom ítélni | |
arra van ítélve | |
az elítélt | |
az ítélet indokolása | |
bontóítélet fn | skilsmissedom [-men, -mer, -mene] |