magánhangzó németül
| Magyar | Német |
|---|---|
| magánhangzó főnév | der Vokal [des Vokals; die Vokale]◼◼◼Substantiv der Selbstlaut [des Selbstlaut(e)s; die Selbstlaute]◼◻◻Substantiv |
| magánhangzó- melléknév | vokalisch [vokalischer; am vokalischsten]Adjektiv |
| magánhangzó-harmónia főnév | die Vokalharmonie [der Vokalharmonie; die Vokalharmonien]◼◼◼Substantiv |
| magánhangzó kiejtése kifejezés | die VokalausspracheSubstantiv |
| magánhangzó nyújtás kifejezés | die VokaldehnungSubstantiv |
| magánhangzói melléknév | vokalisch [vokalischer; am vokalischsten]◼◼◼Adjektiv |
| magánhangzók éneklése kifejezés | die Vokalisation [der Vokalisation; die Vokalisationen]Substantiv |
| magánhangzókat éneklő kifejezés | der Vokalist [des Vokalisten; die Vokalisten]Substantiv |
| magánhangzókkal ellát kifejezés | vokalisieren [vokalisierte; hat vokalisiert]Verb |
| magánhangzókkal való leírás kifejezés | die Vokalisation [der Vokalisation; die Vokalisationen]Substantiv |
| magánhangzókkal való leíró kifejezés | der Vokalist [des Vokalisten; die Vokalisten]Substantiv |
| magánhangzórendszer főnév | der Vokalismus [des Vokalismus; —]Substantiv |
| (magánhangzót) ajakkerekítés nélkül képez kifejezés | entrunden [entrundete; hat entrundet]Verb |
| asszonancia (két szó rímelése, amikor a magánhangzóik megegyeznek) főnév ir. tud. | die Assonanz [der Assonanz; die Assonanzen] (sich auf die Vokale beschränkender Gleichklang zwischen zwei oder mehreren Wörtern)◼◼◼Substantiv |
| egyszerű magánhangzó kifejezés | der Monophthong [des Monophthongs; die Monophthonge]Substantiv |
| félmagánhangzó főnév | der Halbvokal [des Halbvokals; die Halbvokale]Substantiv der Semivokal [des Semivokals; die Semivokale]Substantiv |
| hang- (magánhangzó előtt) (előtagként) | phon- (vor Vokalen)[ˌfon] |
| hármas magánhangzó kifejezés | der Triphthong [des Triphthongs; die Triphthonge]Substantiv |
| mély magánhangzó | |
| nyelv. német ékezetes magánhangzókat képez (ä, ö, ü) ige | umlauten [lautete um; hat umgelautet]Verb |
| német ékezetes magánhangzók kifejezés | der Umlaut [des Umlaut(e)s; die Umlaute]Substantiv |
