Ungarsk | Tysk |
---|---|
magánhangzó főnév | der Vokal [des Vokals; die Vokale]◼◼◼Substantiv der Selbstlaut [des Selbstlaut(e)s; die Selbstlaute]◼◻◻Substantiv |
magánhangzó- melléknév | vokalisch [vokalischer; am vokalischsten]Adjektiv |
magánhangzó-harmónia főnév | die Vokalharmonie [der Vokalharmonie; die Vokalharmonien]◼◼◼Substantiv |
magánhangzó kiejtése kifejezés | die VokalausspracheSubstantiv |
magánhangzó nyújtás kifejezés | die VokaldehnungSubstantiv |
magánhangzói melléknév | vokalisch [vokalischer; am vokalischsten]◼◼◼Adjektiv |
magánhangzók éneklése kifejezés | die Vokalisation [der Vokalisation; die Vokalisationen]Substantiv |
magánhangzókat éneklő kifejezés | der Vokalist [des Vokalisten; die Vokalisten]Substantiv |
magánhangzókkal ellát kifejezés | vokalisieren [vokalisierte; hat vokalisiert]Verb |
magánhangzókkal való leírás kifejezés | die Vokalisation [der Vokalisation; die Vokalisationen]Substantiv |
magánhangzókkal való leíró kifejezés | der Vokalist [des Vokalisten; die Vokalisten]Substantiv |
magánhangzórendszer főnév | der Vokalismus [des Vokalismus; —]Substantiv |
(magánhangzót) ajakkerekítés nélkül képez kifejezés | entrunden [entrundete; hat entrundet]Verb |
asszonancia (két szó rímelése, amikor a magánhangzóik megegyeznek) [~át, ~ája, ~ák] főnév ir. tud. | die Assonanz [der Assonanz; die Assonanzen] (sich auf die Vokale beschränkender Gleichklang zwischen zwei oder mehreren Wörtern)◼◼◼Substantiv |
egyszerű magánhangzó kifejezés | der Monophthong [des Monophthongs; die Monophthonge]Substantiv |
félmagánhangzó főnév | der Halbvokal [des Halbvokals; die Halbvokale]Substantiv der Semivokal [des Semivokals; die Semivokale]Substantiv |
hang- (magánhangzó előtt) (előtagként) | phon- (vor Vokalen)[ˌfon] |
hármas magánhangzó kifejezés | der Triphthong [des Triphthongs; die Triphthonge]Substantiv |
mély magánhangzó | |
nyelv. német ékezetes magánhangzókat képez (ä, ö, ü) ige | umlauten [lautete um; hat umgelautet]Verb |
német ékezetes magánhangzók kifejezés | der Umlaut [des Umlaut(e)s; die Umlaute]Substantiv |