Magyar-Német szótár »

kényszerít németül

MagyarNémet
kényszerít ige

zwingen [zwang; hat gezwungen]◼◼◼ »Verb
[ˈt͡svɪŋən]
Ne kényszeríts! = Zwinge mich nicht!

nötigen [nötigte; hat genötigt]◼◼◻ »Verb
[ˈnøːtɪɡn̩]

zwängen [zwängte; hat gezwängt]◼◻◻ »Verb
[ˈt͡svɛŋən]

kényszerít vmire kifejezés

bemüßigen [bemüßigte; hat bemüßigt] »Verb
[bəˈmyːsɪɡn̩]

kényszeríteni

bemüßigt »[bəˈmyːsɪçt]

kényszerített

gezwungen◼◼◼ »[ɡəˈt͡svʊŋən]Senki sem kényszerített téged semmire. = Niemand hat dich zu irgendetwas gezwungen.

zwang◼◼◼ »[t͡svaŋ]

kényszerítette

er hat eine Pression auf Sie ausgeübt

kényszeríti magát kifejezés

abringen, sich [rangab; hat abgerungen]Verb

kényszerítve

zwangsweise◼◼◼ »[ˈt͡svaŋsˌvaɪ̯zə]

kényszerítve kér kifejezés
átv

bohren [bohrte; hat gebohrt] »Verb
[ˈboːʁən]

kényszerítés főnév

die Nötigung [der Nötigung; die Nötigungen]◼◼◼ »Substantiv
[ˈnøːtɪɡʊŋ]

kényszerítő melléknév

zwingend◼◼◼ »Adjektiv
[ˈt͡svɪŋənt]

verbindlich [verbindlicher; am verbindlichsten]◼◼◻ »Adjektiv
[fɛɐ̯ˈbɪntlɪç]

imperativ [imperativer; am imperativsten]◼◻◻ »Adjektiv
[ɪmpeʁaˈtiːf]

befehlerisch »Adjektiv

zwängend »Adjektiv
[ˈt͡svɛŋənt]

kényszerítő főnév

die Zwangsläufigkeit [der Zwangsläufigkeit; die Zwangsläufigkeiten] »Substantiv

kényszerítő erő kifejezés

die Koerzitivkraft◼◼◼ »Substantiv

kényszerítő eszköz kifejezés

das Zwangsmittel [des Zwangsmittels; die Zwangsmittel]◼◼◼ »Substantiv
[ˈt͡svaŋsˌmɪtl̩]

kényszerítő intézkedés kifejezés

die Zwangsmaßnahme [der Zwangsmaßnahme; die Zwangsmaßnahmen]◼◼◼ »Substantiv
[ˈt͡svaŋsmaːsˌnaːmə]

(bosszantással) kikényszerít ige

abärgern [abärgerte; ist abärgert] »Verb
[ˈapˌʔɛʁɡɐn]

a legyőzöttekre rákényszerített, számukra előnytelen béke ( föként Versaillesi Békeszerződés esetében használatos) kifejezés

der Gewaltfrieden »Substantiv

a rendszer kényszerítő ereje kifejezés

der Systemzwang [des Systemzwang(e)s; die Systemzwänge] »Substantiv

bekényszerít ige

eindrängen [drängte ein; ist eingedrängt] »Verb
[ˈaɪ̯nˌdʁɛŋən]

einzwängen [zwängte ein; hat eingezwängt] »Verb

bekényszerítés főnév

die Einzwängung [der Einzwängung; die Einzwängungen] »Substantiv

belekényszerít ige

hineinzwängen [zwängte hinein; hat hineingezwängt] »Verb

elfog (ellenséges hajót kikötőbe kényszerít) ige
hajó

aufbringen [brachte auf; hat aufgebracht]◼◼◼ »Verb
[ˈaʊ̯fˌbʁɪŋən]
Seemannssprache

ellentmondással kikényszerít kifejezés

abtrotzen [trotzte ab; hat abgetrotzt] »Verb
[ˈapˌtʁɔt͡sn̩]

kikényszerít ige

erzwingen [erzwang; hat erzwungen]◼◼◼ »Verb
[ɛɐ̯ˈt͡svɪŋən]

einfordern [forderte ein; hat eingefordert]◼◻◻ »Verb
[ˈaɪ̯nˌfɔʁdɐn]

abringen [rangab; hat abgerungen]◼◻◻ »Verb
[ˈapˌʁɪŋən]

abnötigen [nötigte ab; hat abgenötigt] »Verb
[ˈapˌnøːtɪɡn̩]

kikényszerít (kínzással) ige

abquälen [quälte ab; hat abgequält] »Verb

kikényszeríthető

erzwingbar◼◼◼

kikényszerítés főnév

die Durchsetzung [der Durchsetzung; —]◼◼◼ »Substantiv

kikényszerítő melléknév

abjagend »Adjektiv
[ˈapˌjaːɡn̩t]

nem kényszerített

ungezwungen◼◼◼ »[ˈʊnɡəˌˈt͡svʊŋən]

odakényszerít ige

hindrängen [drängte hin; hat hingedrängt] »Verb

12