Magyar | Latin |
---|---|
eltávozott főnév | abitus [abitus](4th) M abscessus [abscessus](4th) M discessus [discessus](4th) M profectus [profectus](4th) M |
eltávozott, de nem halt meg | |
aki a hitét elveszítette, mást már nem veszíthet el. A hit, mint a lélek, mely eltávozott, többé nem tér vissza (Publilius Syrus) | fidem qui perdit, perdere ultra nil potest, fides ut anima, unde abiit, eo nunquam redit |
az egyszer eltávozott hullám nem tér többé vissza, sem az elrepült idő (Ovidius) | nec quae praeteriit iterum revocabitur unda, nec quae praeteriit, hora redire potest |
discessus (abbahagyott; eltávozott; elvált) | |
nem halt meg, csak eltávozott |