Magyar-Latin szótár »

érvényes latinul

MagyarLatin
érvényes melléknév

r. (ratus)adjective

ratus(3rd)
adjective

érvényes házasság

matrimonium validum

érvényesnek elismer

assumo [sumpsi, sumptus](3rd)

érvényesség főnév

auctoritas [auctoritatis](3rd) F
noun

autenticitas [~atis]noun
F

érvényességét vesztette (nem személy)

mortuus(3rd)

érvényességét veszti ige

obsolefio [obsoleferi, obsolefactus sum]verb
SEMIDEP

érvényességét veszti (nem személy)

morior [mori mortuus sum](3rd)

érvényesít ige

exerceo [exercere, exercui, exercitus](2nd)
verb

interpono [interponere, interposui, interpositus](3rd)
verb

persequor [persequi, persecutus sum](3rd) DEP
verb

érvényesíti jogát

officium usurpo

érvényesül ige

consisto [consistere, constiti, constitus](3rd)
verb

obtineo [obtinere, obtinui, obtentus](2nd)
verb

prospero [prosperare, prosperavi, prosperatus](1st)
verb

valeo [valere, valui, valitus](2nd)
verb

érvényesül valamivel szemben

praevaleo contra

érvényesülés főnév

prosperitas [prosperitatis](3rd) F
noun

érvényesülési törekvés főnév

ambitio [ambitionis](3rd) F
noun

érvényesülő főnév

obtentus [obtentus](4th) M
noun

a bizonytalan ítélet nem érvényes

sententia incerta non valet

a magas ember ritkán okos, de ha okos, akkor nagyon okos (ez a mondás a középkorban érvényes lehetett, manapság már nem)

homo longus raro sapiens, sed si sapiens, valde sapiens

akkortól, attól kezdve (jogi aktus érvényességének régebbi időpontjára vonatkozóan)

ex tunc

az érvényességhez

ad validitatem

az érvényességhez (tartozik)

ad valorem

belföldön érvényesnek minősítés

nostrificatio [~onis]F

egy területre érvényes törvényeknek alá nem vetett

exterritorialis [~e](2nd)

egy tény elismerése -, jogérvényessége az ellenkezője bizonyításáig főnév

praesumptio [praesumptionis](3rd) F
noun

egyszerű érvényesítés (házasságé)

convalidatio simplex

ha valami kezdettől fogva érvénytelen, az idők folyamán sem válhat érvényes

non firmatur tractu temporis, quod de iure ab initio non subsistit

házasság egyszerű érvényesítése

convalidatio simplex

házasság érvényesítése főnév

convalidatio [convalidationis](3rd) F
noun

jogomat érvényesítem

ius suum exsequor

jogát érvényesíti

ius suum persequor

mindenre érvényes

generalis [~e](2nd)

mindkét felé érvényes

ambivalens [~tis](2nd)

párhuzamosan érvényesülő jog

ius cumulativum

római jogi kereseti fajta, amiben a praetori jog szabályai érvényesülnek

actio honoraria

senki érvényesnek nem tekintheti azt, ami nem saját nevében történt

ratum quis habere non potest, quod ipsius nomine non est gestum

12