Latin-Magyar szótár »

vere jelentése magyarul

LatinMagyar
vere [verius, verissime] adverb

az igazságnak megfelelőenhatározószó

helyesenhatározószó

igazánhatározószó

komolyan (cselekszik, küzd)határozószó

okosan (él)határozószó

tavasszalhatározószó

értelmesenhatározószó

őszintén (cselekszik, küzd)határozószó

vere ineunie

tavasz kezdetével

vere videor posse contendere

azt hiszem, merem azt állítani, hogy ~

verebaminine non id facerem?

attól tartottatok, hogy nem azt teszem?

verecundus [verecunda -um, verecundior -or -us, verecundissimus -a -um] adjective

bátortalanmelléknév

erkölcsösesmelléknév

félénkmelléknév

illedelmesmelléknév

szemérmesmelléknév

szerénymelléknév

verecundor [verecundari, verecundatus sum] (1st) DEP
verb

finnyáskodikige

félige

kényeskedikige

tisztelige

verecunde

bátortalanul

verecunde adjective

erkölcsösenmelléknév

félénkenmelléknév

illedelmesenmelléknév

szemérmesenmelléknév

szerényenmelléknév

verecundia [verecundiae] (1st) F
noun

bátortalanságfőnév

félénkségfőnév

gyöngédségfőnév

hódolatfőnév

szégyenkezésfőnév

tapintatfőnév

tartózkodásfőnév

tiszteletfőnév

verecundia inutilis viro egenti

a bátortalan éhező nem kap semmit (Erasmus)

verenda [~orum] noun
N

szeméremtestfőnév

verendus [verenda, verendum] adjective

félelmetes (hullám)melléknév

tiszteletet parancsolómelléknév

tiszteletre méltómelléknév

12