Svéd-Magyar szótár »

skäl jelentése magyarul

SvédMagyar
skäl [~et; pl., ~] substantiv

ok◼◼◼főnév

alap◼◼◼főnév

indok◼◼◼főnév

indíték◼◻◻főnév

skälig [~t, ~a] adjektiv

megfelelő◼◼◼melléknév

méltányos◼◼◼melléknév

tisztességes◼◼◼melléknév

elfogadható◼◼◻melléknév

igazságos◼◼◻melléknév

korrekt◼◻◻melléknév

skäligen adverb

elég◼◼◼határozószó

skälighet [~en] substantiv

csészeformájúságfőnév

skäll [~et] substantiv

ugat◼◼◼főnévA kutya ugatni fog. = Hunden kommer att skälla.

ugatás◼◼◻főnévHagyd abba az ugatást! = Sluta skälla!

kéreg◼◼◻főnév

skälla [skällde, skällt] verb

ugat◼◼◼igeA kutya ugatni fog. = Hunden kommer att skälla.

kiabál◼◼◻ige

üvölt◼◻◻ige

csahol◼◻◻ige

vonít◼◻◻ige

gyalázige

skälla [~n, skällor] substantiv

ugatás◼◼◻főnévHagyd abba az ugatást! = Sluta skälla!

csengő◼◻◻főnév

kolomp◼◻◻főnév

csengettyűfőnév

skälla ut

szid◼◼◼

skällande

ugatás◼◼◼

skällning [~en, ~ar] substantiv

leszidásfőnév

megszidásfőnév

szidásfőnév

skällsord [~et; pl., ~] substantiv

szitok◼◼◼főnév

skälm [~en, ~ar] substantiv

gazember◼◼◼főnév

szélhámos◼◼◼főnév

kópé◼◼◻főnév

skälmsk [~t, ~a] adjektiv

huncut◼◼◼melléknév

csintalanmelléknév

skälva [skälvde, hellre, än, skalv, skälvt, pres. skälver] verb

remeg◼◼◼ige

reszket◼◼◼ige

megrenget◼◻◻ige

skälva [~n] substantiv

remegés◼◼◻főnév

12