wehr jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| das Wehr [des Wehr(e)s; die Wehren] Substantiv [veːɐ̯] | gát◼◼◼főnév duzzasztómű◼◼◼főnév |
| die Wehr [der Wehr; die Wehren] (Kurzform für Feuerwehr) Substantiv [veːɐ̯] | tűzoltóság◼◻◻főnév |
| wehrbar Adjektiv veraltet | katonai szolgálatra alkalmaskifejezés |
| der Wehrbau Substantiv | gátfőnév |
| die Wehrbeauftragte substantiviertes Adjektiv [ˈveːɐ̯bəˌʔaʊ̯ftʁaːktə] | honvédelmi megbízott◼◼◼kifejezés hadseregmegbízottfőnév |
| das Wehrbereich Substantiv | honvédelmi körzetkifejezés |
| das Wehrbereichskommando Substantiv | katonai területi parancsnokságkifejezés |
| der Wehrbezirk Substantiv | katonai körzetkifejezés |
| der Wehrdienst [des Wehrdienst(e)s; die Wehrdienste] Substantiv [ˈveːɐ̯ˌdiːnst] | katonai szolgálat◼◼◼kifejezés |
| das Wehrdienstgesetz Substantiv | katonai szolgálati törvénykifejezés |
| wehrdiensttauglich Adjektiv [ˈveːɐ̯diːnstˌtaʊ̯klɪç] | katonai szolgálatra alkalmaskifejezés |
| wehrdienstuntauglich [ˈveːɐ̯diːnstˌʊntaʊ̯klɪç] | |
| der Wehrdienstverweigerer [des Wehrdienstverweigerers; die Wehrdienstverweigerer] Substantiv [ˈveːɐ̯diːnstfɛɐ̯ˌvaɪ̯ɡəʁɐ] | katonai szolgálatot megtagadó◼◼◼kifejezés |
| die Wehrdienstverweigerung [der Wehrdienstverweigerung; die Wehrdienstverweigerungen] Substantiv | katonai szolgálat megtagadása◼◼◼kifejezés |
| die Wehre Substantiv [ˈveːʁə] | vízduzzasztófőnév |
| wehren [wehrte; hat gewehrt] Verb [ˈveːʁən] | megakadályoz◼◼◼ige megtilt◼◼◻ige |
| wehren, sich [wehrte sich; hat sich gewehrt] Verb | védekezik◼◼◼ige megvédi magátkifejezés berzenkedikige vonakodikige |
| der Wehrersatzdienst [des Wehrersatzdienst(e)s; die Wehrersatzdienste] Substantiv | alternatív katonai szolgálat◼◼◼kifejezés |
| der Wehretat Substantiv | katonai költségvetéskifejezés |
| der Wehrexperte Substantiv | katonai szakértőkifejezés |
| wehrfähig [wehrfähiger; am wehrfähigsten] Adjektiv [ˈveːɐ̯ˌfɛːɪç] | katonai szolgálatra alkalmas◼◼◼kifejezés |
| die Wehrfähigkeit [der Wehrfähigkeit; —] Substantiv | katonai szolgálatra alkalmasságkifejezés védőképességfőnév |
| der Wehrgang [des Wehrgang(e)s; die Wehrgänge] Substantiv [ˈveːɐ̯ˌɡaŋ] | lőréses várfolyosókifejezés |
| das Wehrgehänge [des Wehrgehänges; die Wehrgehänge] Substantiv | kardszíj◼◼◼főnév |
| wehrhaft | védekező◼◼◼ |
| die Wehrkraft Substantiv | véderő◼◼◼főnév |
| der Wehrkreis [des Wehrkreises; die Wehrkreise] Substantiv [ˈveːɐ̯ˌkʁaɪ̯s] | katonai körzet (Németországot katonai körzetekre osztották fel a Weimari Köztársaság idején)◼◼◼kifejezés |
| der Wehrmann [des Wehrmann(e)s; die Wehrmänner|Wehrmannen|Wehrleute] Substantiv [ˈveːɐ̯ˌman] | katona◼◼◼főnév harcos◼◼◻főnév |
| wehrlos [wehrloser; am wehrlosesten] Adjektiv [ˈveːɐ̯loːs] | védtelen◼◼◼melléknév tehetetlen◼◼◻melléknév |
| die Wehrlosigkeit [der Wehrlosigkeit; —] Substantiv | védtelenség◼◼◼főnév |
| die Wehrmacht [der Wehrmacht(u); —] Substantiv [ˈveːɐ̯ˌmaxt] | hadsereg◼◼◼főnév |
