umschlag jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| umschlagen [schlug um; hat umgeschlagen] Verb [ˈʊmˌʃlaːɡn̩] | hirtelen fordulatot veszkifejezés kidöntige ráborítige ütéssel feldöntkifejezés |
| das Umschlagetuch [des Umschlagetuch(e)s; die Umschlagetücher] Substantiv | vállkendőfőnév |
| der Umschlaghafen [des Umschlaghafens; die Umschlaghäfen] Substantiv | áruátrakodási kikötőkifejezés |
| die Umschlaghäfen Substantiv | árucsere átrakodó kikötőkkifejezés árucsere kikötőkkifejezés |
| die Umschlagkosten Substantiv | átrakodási díjkifejezés |
| der Umschlagkragen Substantiv | kihajtható gallérkifejezés lehajtható gallérkifejezés |
| der Umschlagplatz [des Umschlagplatzes; die Umschlagplätze] Substantiv [ˈʊmʃlaːkˌplat͡s] | újratöltési helykifejezés |
| die Umschlagsgeschwindigkeit Substantiv | átrakási gyorsaságkifejezés megtérülési gyorsaságkifejezés megtérülési sebességkifejezés |
| die Umschlagszeit Substantiv | megtérülési idő◼◼◼kifejezés |
| der Umschlagtitel Substantiv | borítólap címekifejezés |
| das Umschlagtuch [des Umschlagtuch(e)s; die Umschlagtücher] Substantiv | csomagolószövetfőnév |
| das Umschlagzyklus Substantiv | átrakodási cikluskifejezés |
| der Briefumschlag [des Briefumschlag(e)s; die Briefumschläge] Substantiv [ˈbʁiːfʔʊmˌʃlaːk] | levélboríték◼◼◼főnév |
| der Buchumschlag [des Buchumschlag(e)s; die Buchumschläge] Substantiv [ˈbuːxʔʊmˌʃlaːk] | borítólap◼◼◼főnév könyvborításfőnév |
| der Dienstumschlag Substantiv | szolgálati borítékkifejezés |
| der Eisumschlag Substantiv Medizin | jeges borogatáskifejezés |
| der Fensterbriefumschlag Substantiv | ablakos levélborítékkifejezés |
| der Fensterumschlag Substantiv | ablakos borítékkifejezés |
| feuchte Umschläge | |
| der Freiumschlag Substantiv | elküldhető borítékkifejezés |
| gefütterter Umschlag | |
| der Geschäftsumschlag Substantiv | üzleti borítékkifejezés |
| der Güterumschlag Substantiv | teherforgalom◼◼◼főnév áruforgalom◼◼◼főnév áruátrak(od)ásfőnév |
| die Güterumschlagstelle Substantiv | áruátrakodóhelyfőnév |
| der Hauptumschlagplatz Substantiv | fő árucsere helyekifejezés |
| herumschlagen [schlug herum; hat herumgeschlagen] Verb | begöngyölige körülcsavarige körültekerige összevissza csapkodkifejezés |
| herumschlagen, sich [schlug herum; hat herumgeschlagen] Verb | verekszikige |
